10. rész

Chester érezte, hogy Carly jó úton halad. Ami őt magát illette, amikor megérezte Carly szorítását, tudta, hogy vége. Nem tudja tovább húzni. A lány szemébe nézett és látta, hogy ő is azon a ponton van, amikor elég néhány kemény mozdulat.
- Drága…- szólt rekedten.
- Igen, Chazy – leheltem a fülébe -, gyerünk! Azt akarom, hogy belém élvezz!
Chester megtámasztotta magát és olyan mélyen belém jött, hogy azt hittem, szétszakadok. Nem fájt egy cseppet sem, iszonyatosan jó érzés volt. Kemény, néha már majdnem durva mozdulataitól egyre csak sodródtam az orgazmus felé és láttam, hogy Chaznek sem hiányzik már sok. Egy kicsit megemeltem a csípőmet és ez volt az a mozdulat, ami az egekig repített mindkettőnket. Hallottam Chester nyögéseit, amik összevegyültek az enyéimmel. És aztán jött a robbanás, az iszonyatos élvezet, amit még intenzívebbé tett az, hogy hallottam Chester hangos kiáltását, ami az elélvezés pillanatában kirobbant belőle. Én is képtelen voltam visszafojtani a sikolyt. Éreztem a melegséget, éreztem, amikor Chaz belém élvezett. És ez nagyon jó volt. Erre a férfira vágytam egész életemben. Zihálva kapaszkodtunk össze.
Chester életében ez a szeretkezés volt a csúcs. Soha nem érzett még ilyet. Eddig is tudta, hogy a szex jó dolog. Na de ez a mostani…A férfiról ömlött a víz. Lihegve támasztotta a fejét Carly homlokának, a karjai remegtek, alig tudta megtartani a saját súlyát. Carlyra nézett és gyengéden megcsókolta.
- Emlékszel még, mit mondtál a zenénkről, amikor először találkoztunk? – kérdezte egy idő után a férfi.
- Aha. Hogy jobb, mint az orgazmus… - mosolyodott el Carly.
- És én mit mondtam akkor?
- Hogy biztosan nem volt még ultrabrutál élvezetben részem…
- Na és most mit mondasz?
- A zenétekről vagy az orgazmusról? – incselkedett a lány Chesterrel, majd megcsókolta. – Hát…azt hiszem, most már tudom, mit jelent az a szó, hogy ultrabrutál…Nekem soha nem volt még ilyen jó. És azért volt ilyen fantasztikus, mert szeretlek, Chester Charles Bennington – simított végig a férfi arcán Carly.
- Én is szeretlek, Carly Robson.
Ennél szebb befejezése nem is lehetett volna a napnak. Összebújva aludtunk el, Chester szorosan ölelt, mintha attól tartott volna, reggelre eltűnök. De nem fogok. Rátaláltam és nem engedem el. Soha.