Ahogy megláttam Chestert, a szívem a torkomba ugrott. Megütögettem magam mellett a takarót, Chester pedig lefeküdt mellém. Odaadtam neki az egyik fülhallgatót. Összekulcsoltuk a kezünket és hallgattuk a zenét. Jó volt együtt lenni vele, pláne, hogy az ujjaival a kezemet simogatta. Nekem elég volt ez az apró érintés tőle és a pulzusom már az egekben járt.
Chester jól érezte magát Carlyval. És vágyott a lányra, birtokolni akarta, mindenestől. Vele akart lenni éjjel-nappal, nevetni, bohóckodni, főzni, beszélgetni, sétálni, zenélni, szeretkezni. Oldalra fordult és megsimogatta a lány arcát. Szólásra nyitotta a száját, amikor valaki berongyolt a szobába. Természetesen Mike volt, jó szokásához híven.
- Hé, hé, hé! Fiatalok! Rendesen viselkedni ám! – szólt ránk. Chazre néztem és ő bólintott. Felpattantunk az ágyról és üvöltve megrohamoztuk Mike-ot. Percek múlva óriási csata alakult ki, és persze Mike volt a vesztes. Lihegve hevertünk a földön és nevettünk. Közben megérkeztek a többiek is szép sorban és ők is beszálltak. Amikor az egyik rendező benyitott a szobámba, mi éppen Robot püföltük a párnákkal.
- Hahó! Bocs a zavarásért, de a zeneszoba mostantól a tiétek egy órára. Utána főpróba és egy utolsó eligazítás. Már ha ráértek…-tette hozzá Gary vigyorogva, mire kapott az arcába egy kispárnát. Úgy, ahogy voltunk, csapzottan, izzadtan, tele párnadarabokkal levonultunk próbálni. Minden jól ment. Már majdnem lejárt az egy óra, amikor a fiúk hirtelen szedelőzködni kezdtek és mindenféle hülye kifogást mormolva elhúzták a csíkot. Csak Mike maradt még egy kicsit, ami annyit jelentett, hogy súgott valamit Chester fülébe, nekem meg a fenekemre csapott egyet és sejtelmes ábrázattal az arcán elvonult ő is.
Végre. Kettesben. Chester az ajtóhoz sietett és ráfordította a kulcsot. Meglepődve néztem rá.
- Mit művelsz, Chazy?
- Bezártam az ajtót. Nem úgy, mint amikor először találkoztunk – válaszolta és megállt előttem. Elkezdte simogatni a hajamat, az arcomat és én felsóhajtottam.
- Chazy…ne…tele van minden kamerákkal…
- Ki vannak kapcsolva.
- Hogy mi?
- Mike. Kikapcsoltatta. 10 percünk van.
- Mire van 10 percünk? – adtam az értetlent, de a szívem ezerrel vert.
- Hát erre – megfogta a kezemet és a tükör elé vezetett. Megállított a tükörrel szemben és hátulról szorosan átölelt. Hozzásimultam és éreztem, hogy kíván engem.
- Nézz a tükörbe, Carly. Mit látsz?
- Téged – válaszoltam halkan.
- És még?
- Magamat.
Chaz kibújtatott a pólómból és ő is levette a sajátját. Megint átölelt. Ahogy bőre hozzáért a hátamhoz, halkan felnyögtem. Chaz előrecsúsztatta a kezeit és átfogta a melleimet. Hihetetlenül izgató látvány volt, ahogy a tükörben láttam a kezeit. Felemeltem a karjaimat és átöleltem a nyakát.
- És te mit látsz, Chazy? – kérdeztem tőle rekedten. Elkezdtem mozgatni a csípőmet, nekidörgölőztem az ágyékának. Hallottam a fülem mellett, hogy Chaz nehezen veszi a levegőt.
- Magunkat látom – felelte és simogatni kezdett, a mellemet, a hasamat, a karomat.
- És mit látsz pontosan? – folytattam a játékot, bár megremegett a hangom.
- Azt látom, hogy a melled pont beleillik a tenyerembe…
- Folytasd! Még mit látsz?
- A mellbimbód megkeményedett, mert felizgatott az érintésem – suttogta a fülembe rekedten.
- És mit érzel?
- Hogy mit érzek? – kérdezett vissza Chester és nekem szorította magát, mire felnyögtem. – Mondd el te, hogy mit érzel…
- Érzem, hogy akarsz engem…Hogy kemény a farkad…és nagy…és hogy legszívesebben most azonnal…
- …nekidöntenélek a falnak, lehúznám a nadrágodat, a bugyidat és… - folytatta Chester a megkezdett mondatot. Simogatta a mellemet, a hasamat, majd a keze becsúszott a két lábam közé. Felnyögtünk mind a ketten. Hirtelen megfordultam az ölelésében és megcsókoltam. Vadul, keményen, hogy érezze, mennyire szeretném, ha már együtt lehetnénk.
- Chazy… - suttogtam a szájába -, mikor lehetünk már végre együtt? Mikor vetkőztethetlek végre le? Mikor vetkőztetsz végre le?
- Drága – suttogta Chester -, egyelőre ennyit tudtam tenni. Amíg itt nem ér véget a szereplésed, nem tehetünk semmit…Így is sokat kockáztattunk, mert bármikor lebukhatunk és akkor nem folytathatod a szereplést.
- Nem érdekel. Már nem érdekel ez az egész. Ma este még végigcsinálom, de aztán…
Chester megrázta a fejét. Szorosan magához húzott, mellem a mellkasának préselődött. Gyengéden simogatta a hátamat a két kezével.
- Ne beszélj ilyeneket. Tudom, mennyit dolgoztál, hogy itt lehess…
- Igen. És már megérte, mert találkoztam veled – feleltem. A kezemet becsúsztattam a nadrágjába és megfogtam a farkát. Forró volt, nagy és kemény. Chaz felnyögött és vadul megcsókolt, majd elhúzódott.
- Drága, ne tedd ezt velem…
- Mit teszek veled? – kérdeztem vissza mosolyogva.
- Hihetetlenül felizgatsz. Annyira felizgatsz, hogy úgy érzem, még egyszer hozzám érsz és a gatyámba élvezek, mint egy taknyos gyerek…Na. Szóval ezt teszed velem. És én nem így akarom. Szerelmeskedni akarok veled, lehetőleg az ágyamban…
A szájára tettem az ujjam.
- Ne is folytasd, mert végem lesz…Öltözzünk fel. Király a pólód, mondtam már?
Chester visszavette a pólóját és én is belebújtam az enyémbe. Még egy utolsó csók, aztán felsiettünk a fellépés előtti utolsó eligazításra. Utána öltözés, sminkes és minden egyéb következett. Este 6 órára minden készen állt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése