42.
- Sietek haza. Vigyázz Dravenre. Beszélgess vele. Nekem elmondott néhány dolgot, de te vagy az apja – csókolta meg J gyengéden Chestert, majd adott egy nagy puszit Dravennek.
- Szia, kicsim. Légy jó fiú és ne borítsd ki apádat, oké?
Draven felemelte a hüvelykujját és elvigyorodott. J elmosolyodott. Anyám. Jaj nektek, lányok! Ha Draven is olyan lesz, mint az apja…akkor bugyi nem marad szárazon a környezetében. J intett a fiúknak, beült a kocsijába és elporzott. Chester kézen fogta Dravent és kimentek a partra. Leültek a homokba és nekiálltak várat építeni. Közben a férfi óvatosan kikérdezte Dravent, hogy mi is történt tulajdonképpen az anyjánál. Elképedt a volt felesége viselkedésén. Hogy volt képes bántani Dravent? Meg egyáltalán…a gyerek soha nem tehet semmiről. A szülei hibáiról meg főleg nem. Miért rajta kell kitölteni a dühét? Chester elhatározta, hogy beszélni fog Samanthával ezekről a dolgokról.
J közben odaért Kathez. A barátnője egy nagy bögre tejeskávéval várta, mert tudta, hogy J azt bárhol és bármikor meg tudja inni. Magának csinált egy tál pattogatott kukoricát, aztán letelepedtek Kat apró konyhájában az asztalhoz.
- Van már valami sejtésed arról, hogy mit akarsz csinálni?
Kat megvonta a vállát.
- Szivi, lövésem sincs. Mivel egyáltalán nem tudok főzni, ezért tökmindegy, hogy mit cseszek el, nem?
- Hülye. Na, akkor mindjárt kitalálok neked valami faszányos kis menüt, amit könnyen meg tudsz csinálni nélkülem is.
- Miiii? Nélküled? Ezt hogy gondoltad? Nem segítesz?
- De. Összeállítom a menüt és megmutatom, hogy mit hogyan csinálj. Ha akarod, le is írom. Vagy lerajzolom. Hihi. Jó nagy fakanállal a kezedben lerajzollak, mint tetovált konyhatündért…
- Ó, te! – Kat J fejére borította a pattogatott kukoricát. Hangosan vihogni kezdtek, majd J puhatolózni kezdett Kat főzési tudománya felől. Két perc után azonban rá kellett jönnie, hogy elég nehéz feladatra vállalkozott. Ráadásul a forgatás nemsokára kezdődik, még egy hét van addig. Ennyi idő alatt kéne megtanítania Katnek legalább az alapvető dolgokat. Nagy kihívás. Megbeszélték, hogy két nap múlva J eljön Kathez és elkezdik a „tanulást”. J elbúcsúzott Kattől, majd átugrott Talindához. A nő örömmel fogadta. Tyler is ott volt az anyjánál, így most ketten kényeztették a kisfiút. Talinda figyelmesen nézte J-t, ahogy Tylerrel játszik.
- Nagyon szépen bánsz vele.
- Mert imádom. Mert imádnivaló – válaszolta J mosolyogva.
- Te szeretnél gyereket? – kérdezte Talinda, de rögtön látta, hogy kényes témába vágott bele. J elsápadt és nem nézett Talinda szemébe. Inkább azzal foglalkozott, hogy megigazgassa Tyler ruháját, ami a hancúrozásban összegyűrődött.
- Jemina. Mi a baj? Ne haragudj, ha rosszat kérdeztem. Csak látom rajtad, hogy mennyire szereted a gyerekeket. Ebből gondoltam, hogy talán…
- Semmi baj. Csak ez egy olyan téma, amire igyekszem nem gondolni.
- Miért?
- Én szeretnék gyereket. Nagyon is. Akár már most szülnék – bukott ki J-ből, és könnybe lábadt a szeme. Talinda felnyalábolta Tylert.
- Elviszem lefeküdni Tylert, aztán beszélhetünk róla, ha szeretnéd.
- Kösz. Oké.
- Mindjárt jövök.
Talinda elvitte Tylert a szobájába és lefektette. A kisfiú mindig gyorsan el szokott aludni, így Talindának most sem kellett altatnia. Nemsokára már J mellett ült a földön. A lány a szőnyeg rojtjaival babrált. Talinda lefogta a kezét és nem is engedte el.
- Hé. Elmondod?
J mély levegőt vett és Talindára nézett. A nő tekintetében és arcán annyi kedvességet és biztatást látott, hogy ömleni kezdtek belőle a szavak. Elmesélte Thaiföldet, Noit, az ötletét az örökbefogadásról és a házasságról, aztán azt, hogy Chester nem akar gyereket. Talinda figyelmesen hallgatta.
- Figyelj rám. Elmondom a házasságunk történetét. Hátha akkor jobban megérted Chester véleményét.
Talinda beszélni kezdett a megismerkedésükről Chesterrel, a férfi válásáról, az ő esküvőjükről, Tylerről, a veszekedésekről, a Pentagon-alkalmazott nő virtuális támadásairól és végül a válásukról.
- Chester szeret téged. Látom rajta. És biztos vagyok benne, hogy egyszer majd szeretne tőled gyereket. Csak most még nem. És nem azért, mert nem szeret. Jemina, Chester annyira szerelmes beléd, hogy bármit megadna neked.
- Egy gyereken kívül – vágott közbe szomorúan J, de Talinda megrázta a fejét.
- Nyugodj meg. Lesz közös gyereketek. Viszont teljesen megértem Chestert. Szeretne kettesben lenni veled. Csak veled. Hogy szerethessen. Hogy legyen időtök egymásra. Egy gyerek mellett ezt nem tehetné meg. Mert egy baba elvonja az ember figyelmét a másikról. Sajnos nálunk is ez történt. Amikor teherbe estem, megijedtünk, de eszünkbe se jutott, hogy ne tartsam meg a babát. Bíztunk benne, hogy a kapcsolatunk elég erős, hogy megbirkózzunk ezzel a nehéz helyzettel. Nem sikerült. És Chester fél. Nem akar még egyszer így járni. Nem akar elveszíteni téged.
- De nem veszítene el…
Talinda megint megrázta a fejét.
- Ezt most könnyű így mondani. Nem voltál még ilyen helyzetben. Egy baba mindent megváltoztat. Érted, Jemina? Mindent. És lehet, hogy rossz irányba. Talán most önzőnek gondolod Chestert, de arra kérlek, próbáld meg megérteni. Ő nagyon jó ember. A legjobb, akivel valaha is találkoztam. Megérdemlitek egymást, csak figyelj rá, kérlek. Szorítsd háttérbe a gyerek utáni vágyadat. Ne mondj le róla, de tedd félre egy kicsit és tegyétek boldoggá egymást.
J arcán végiggördült két könnycsepp. Talinda megsimogatta a lány arcát.
- Hé. Ne sírj. Szeretitek egymást, és most ez a legfontosabb dolog. És ha gyerekezni akarsz, kölcsönadom a fiúkat. Bármikor elviheted őket. Nyugodt szívvel rád bízom őket.
- Köszönöm. Talinda, ha tudnád, hogy ez mennyit számít nekem…
- Micsoda?
- Hát…hogy nem utálsz…hogy ilyen kedves vagy…hogy segítesz nekünk…
- Jemina, én azt akarom, hogy ti ketten nagyon boldogok legyetek. És a gyerekek is.
Ekkor megcsörrent J telefonja. A lány bocsánatkérőn nézett Talindára, amikor látta, hogy ki hívja.
- Ne haragudj, de ezt fel kell vennem. Szia, Chris! Mi újság?
- Szia, Jemina! Ugye nem felejtetted el a holnapot? – kérdezte Chris Cornell a vonal másik végén.
- Nem, dehogyis! Hogy felejthetném el? Reggel 9-re ott leszek.
- Oké. Toni már megőrjít, állandóan azt kérdezgeti, hogy mikor jössz és hogy fogsz-e neki rajzolni.
- Mondd meg Toninak, hogy természetesen rajzolok neki, amit akar. Adj egy nagy puszit annak a szépségnek meg a varázslatos öccsének is. Szia, Chris, holnap találkozunk!
J kinyomta a telefont és az órájára nézett.
- Anyám. Már ennyi az idő? – pattant fel. – Bocsi, de rohannom kell. Még főznöm kell holnapra valamit, hogy Chesternek meg Dravennek legyen kaja, ne mindig csak azt a francos McDonald’s-os tápot egyék.
- Hát attól én is a falra másztam – nevetett Talinda. – Gyere, kikísérlek.
- Kösz. Csak hadd lessek rá Tylerre még egyszer.
J odaóvakodott az alvó kisfiúhoz és gyengéden megsimogatta a fejét. Tyler elmosolyodott álmában és magához ölelte a maciját. J elköszönt Talindától és hazasietett. A fiúk éppen Playstation-csatát vívtak, amikor a lány megérkezett, és a nagy kiabálásban nem hallották J-t. A lány megállt a szobaajtóban és csak figyelte apát és fiát. Két Bennington. És ő mindkettőt imádja. J szíve csordultig telt szerelemmel, ahogy Chestert nézte. És eldöntötte, hogy megfogadja Talinda tanácsát. Félreteszi a közös gyerekről szőtt álmait egy időre. Csak Chesterre és a közös életükre fog koncentrálni. A férfi hirtelen megfordult, mintha megérezte volna, hogy J ott van mögötte. A pillantásába öröm, szerelem és boldogság költözött, és J megint rájött arra, hogy mennyire szereti ezt a négygyerekes, tetovált, rövid hajú, fantasztikus férfit.
- Csak játsszatok nyugodtan, én főzök vacsit. Draven, kalapáld el apádat, legyél kemény!
- Oké, Jem – nevetett Draven vidáman, mire Chester méltatlankodva tiltakozni kezdett. A lány otthagyta őket és levonult a konyhába. Egy óra múlva kész volt a kétfogásos vacsora, amiből még másnapra is marad majd. Evés után Draven megfürdött, ágyba bújt és Chester elmondott neki egy mesét. Amikor Draven elaludt, Chester gondosan betakargatta. J ez idő alatt lezuhanyozott és az ágyban várta Chestert. A férfi is gyorsan zuhanyozott és bebújt az ágyba J mellé. A lány szorosan hozzábújt és hallgatta a férfi egyenletes szívverését. Aztán simogatni kezdte Chester hátát, lassan, gyengéden. És érezte, hogy az érintése nem hagyta hidegen a férfit. Behunyt szemmel hagyta, hogy a férfi a hátára fordítsa és kényeztesse a testének minden egyes porcikáját. A lány többször is az orgazmus határára került, de Chester mindig tudta, hogy mikor hagyja abba. Azonban egy idő után már a férfi sem bírta tovább és elvette, amit J kínált neki. A testét. A szívét. A lelkét. A szerelmét. És ő is ugyanezt adta vissza J-nek.
- Sietek haza. Vigyázz Dravenre. Beszélgess vele. Nekem elmondott néhány dolgot, de te vagy az apja – csókolta meg J gyengéden Chestert, majd adott egy nagy puszit Dravennek.
- Szia, kicsim. Légy jó fiú és ne borítsd ki apádat, oké?
Draven felemelte a hüvelykujját és elvigyorodott. J elmosolyodott. Anyám. Jaj nektek, lányok! Ha Draven is olyan lesz, mint az apja…akkor bugyi nem marad szárazon a környezetében. J intett a fiúknak, beült a kocsijába és elporzott. Chester kézen fogta Dravent és kimentek a partra. Leültek a homokba és nekiálltak várat építeni. Közben a férfi óvatosan kikérdezte Dravent, hogy mi is történt tulajdonképpen az anyjánál. Elképedt a volt felesége viselkedésén. Hogy volt képes bántani Dravent? Meg egyáltalán…a gyerek soha nem tehet semmiről. A szülei hibáiról meg főleg nem. Miért rajta kell kitölteni a dühét? Chester elhatározta, hogy beszélni fog Samanthával ezekről a dolgokról.
J közben odaért Kathez. A barátnője egy nagy bögre tejeskávéval várta, mert tudta, hogy J azt bárhol és bármikor meg tudja inni. Magának csinált egy tál pattogatott kukoricát, aztán letelepedtek Kat apró konyhájában az asztalhoz.
- Van már valami sejtésed arról, hogy mit akarsz csinálni?
Kat megvonta a vállát.
- Szivi, lövésem sincs. Mivel egyáltalán nem tudok főzni, ezért tökmindegy, hogy mit cseszek el, nem?
- Hülye. Na, akkor mindjárt kitalálok neked valami faszányos kis menüt, amit könnyen meg tudsz csinálni nélkülem is.
- Miiii? Nélküled? Ezt hogy gondoltad? Nem segítesz?
- De. Összeállítom a menüt és megmutatom, hogy mit hogyan csinálj. Ha akarod, le is írom. Vagy lerajzolom. Hihi. Jó nagy fakanállal a kezedben lerajzollak, mint tetovált konyhatündért…
- Ó, te! – Kat J fejére borította a pattogatott kukoricát. Hangosan vihogni kezdtek, majd J puhatolózni kezdett Kat főzési tudománya felől. Két perc után azonban rá kellett jönnie, hogy elég nehéz feladatra vállalkozott. Ráadásul a forgatás nemsokára kezdődik, még egy hét van addig. Ennyi idő alatt kéne megtanítania Katnek legalább az alapvető dolgokat. Nagy kihívás. Megbeszélték, hogy két nap múlva J eljön Kathez és elkezdik a „tanulást”. J elbúcsúzott Kattől, majd átugrott Talindához. A nő örömmel fogadta. Tyler is ott volt az anyjánál, így most ketten kényeztették a kisfiút. Talinda figyelmesen nézte J-t, ahogy Tylerrel játszik.
- Nagyon szépen bánsz vele.
- Mert imádom. Mert imádnivaló – válaszolta J mosolyogva.
- Te szeretnél gyereket? – kérdezte Talinda, de rögtön látta, hogy kényes témába vágott bele. J elsápadt és nem nézett Talinda szemébe. Inkább azzal foglalkozott, hogy megigazgassa Tyler ruháját, ami a hancúrozásban összegyűrődött.
- Jemina. Mi a baj? Ne haragudj, ha rosszat kérdeztem. Csak látom rajtad, hogy mennyire szereted a gyerekeket. Ebből gondoltam, hogy talán…
- Semmi baj. Csak ez egy olyan téma, amire igyekszem nem gondolni.
- Miért?
- Én szeretnék gyereket. Nagyon is. Akár már most szülnék – bukott ki J-ből, és könnybe lábadt a szeme. Talinda felnyalábolta Tylert.
- Elviszem lefeküdni Tylert, aztán beszélhetünk róla, ha szeretnéd.
- Kösz. Oké.
- Mindjárt jövök.
Talinda elvitte Tylert a szobájába és lefektette. A kisfiú mindig gyorsan el szokott aludni, így Talindának most sem kellett altatnia. Nemsokára már J mellett ült a földön. A lány a szőnyeg rojtjaival babrált. Talinda lefogta a kezét és nem is engedte el.
- Hé. Elmondod?
J mély levegőt vett és Talindára nézett. A nő tekintetében és arcán annyi kedvességet és biztatást látott, hogy ömleni kezdtek belőle a szavak. Elmesélte Thaiföldet, Noit, az ötletét az örökbefogadásról és a házasságról, aztán azt, hogy Chester nem akar gyereket. Talinda figyelmesen hallgatta.
- Figyelj rám. Elmondom a házasságunk történetét. Hátha akkor jobban megérted Chester véleményét.
Talinda beszélni kezdett a megismerkedésükről Chesterrel, a férfi válásáról, az ő esküvőjükről, Tylerről, a veszekedésekről, a Pentagon-alkalmazott nő virtuális támadásairól és végül a válásukról.
- Chester szeret téged. Látom rajta. És biztos vagyok benne, hogy egyszer majd szeretne tőled gyereket. Csak most még nem. És nem azért, mert nem szeret. Jemina, Chester annyira szerelmes beléd, hogy bármit megadna neked.
- Egy gyereken kívül – vágott közbe szomorúan J, de Talinda megrázta a fejét.
- Nyugodj meg. Lesz közös gyereketek. Viszont teljesen megértem Chestert. Szeretne kettesben lenni veled. Csak veled. Hogy szerethessen. Hogy legyen időtök egymásra. Egy gyerek mellett ezt nem tehetné meg. Mert egy baba elvonja az ember figyelmét a másikról. Sajnos nálunk is ez történt. Amikor teherbe estem, megijedtünk, de eszünkbe se jutott, hogy ne tartsam meg a babát. Bíztunk benne, hogy a kapcsolatunk elég erős, hogy megbirkózzunk ezzel a nehéz helyzettel. Nem sikerült. És Chester fél. Nem akar még egyszer így járni. Nem akar elveszíteni téged.
- De nem veszítene el…
Talinda megint megrázta a fejét.
- Ezt most könnyű így mondani. Nem voltál még ilyen helyzetben. Egy baba mindent megváltoztat. Érted, Jemina? Mindent. És lehet, hogy rossz irányba. Talán most önzőnek gondolod Chestert, de arra kérlek, próbáld meg megérteni. Ő nagyon jó ember. A legjobb, akivel valaha is találkoztam. Megérdemlitek egymást, csak figyelj rá, kérlek. Szorítsd háttérbe a gyerek utáni vágyadat. Ne mondj le róla, de tedd félre egy kicsit és tegyétek boldoggá egymást.
J arcán végiggördült két könnycsepp. Talinda megsimogatta a lány arcát.
- Hé. Ne sírj. Szeretitek egymást, és most ez a legfontosabb dolog. És ha gyerekezni akarsz, kölcsönadom a fiúkat. Bármikor elviheted őket. Nyugodt szívvel rád bízom őket.
- Köszönöm. Talinda, ha tudnád, hogy ez mennyit számít nekem…
- Micsoda?
- Hát…hogy nem utálsz…hogy ilyen kedves vagy…hogy segítesz nekünk…
- Jemina, én azt akarom, hogy ti ketten nagyon boldogok legyetek. És a gyerekek is.
Ekkor megcsörrent J telefonja. A lány bocsánatkérőn nézett Talindára, amikor látta, hogy ki hívja.
- Ne haragudj, de ezt fel kell vennem. Szia, Chris! Mi újság?
- Szia, Jemina! Ugye nem felejtetted el a holnapot? – kérdezte Chris Cornell a vonal másik végén.
- Nem, dehogyis! Hogy felejthetném el? Reggel 9-re ott leszek.
- Oké. Toni már megőrjít, állandóan azt kérdezgeti, hogy mikor jössz és hogy fogsz-e neki rajzolni.
- Mondd meg Toninak, hogy természetesen rajzolok neki, amit akar. Adj egy nagy puszit annak a szépségnek meg a varázslatos öccsének is. Szia, Chris, holnap találkozunk!
J kinyomta a telefont és az órájára nézett.
- Anyám. Már ennyi az idő? – pattant fel. – Bocsi, de rohannom kell. Még főznöm kell holnapra valamit, hogy Chesternek meg Dravennek legyen kaja, ne mindig csak azt a francos McDonald’s-os tápot egyék.
- Hát attól én is a falra másztam – nevetett Talinda. – Gyere, kikísérlek.
- Kösz. Csak hadd lessek rá Tylerre még egyszer.
J odaóvakodott az alvó kisfiúhoz és gyengéden megsimogatta a fejét. Tyler elmosolyodott álmában és magához ölelte a maciját. J elköszönt Talindától és hazasietett. A fiúk éppen Playstation-csatát vívtak, amikor a lány megérkezett, és a nagy kiabálásban nem hallották J-t. A lány megállt a szobaajtóban és csak figyelte apát és fiát. Két Bennington. És ő mindkettőt imádja. J szíve csordultig telt szerelemmel, ahogy Chestert nézte. És eldöntötte, hogy megfogadja Talinda tanácsát. Félreteszi a közös gyerekről szőtt álmait egy időre. Csak Chesterre és a közös életükre fog koncentrálni. A férfi hirtelen megfordult, mintha megérezte volna, hogy J ott van mögötte. A pillantásába öröm, szerelem és boldogság költözött, és J megint rájött arra, hogy mennyire szereti ezt a négygyerekes, tetovált, rövid hajú, fantasztikus férfit.
- Csak játsszatok nyugodtan, én főzök vacsit. Draven, kalapáld el apádat, legyél kemény!
- Oké, Jem – nevetett Draven vidáman, mire Chester méltatlankodva tiltakozni kezdett. A lány otthagyta őket és levonult a konyhába. Egy óra múlva kész volt a kétfogásos vacsora, amiből még másnapra is marad majd. Evés után Draven megfürdött, ágyba bújt és Chester elmondott neki egy mesét. Amikor Draven elaludt, Chester gondosan betakargatta. J ez idő alatt lezuhanyozott és az ágyban várta Chestert. A férfi is gyorsan zuhanyozott és bebújt az ágyba J mellé. A lány szorosan hozzábújt és hallgatta a férfi egyenletes szívverését. Aztán simogatni kezdte Chester hátát, lassan, gyengéden. És érezte, hogy az érintése nem hagyta hidegen a férfit. Behunyt szemmel hagyta, hogy a férfi a hátára fordítsa és kényeztesse a testének minden egyes porcikáját. A lány többször is az orgazmus határára került, de Chester mindig tudta, hogy mikor hagyja abba. Azonban egy idő után már a férfi sem bírta tovább és elvette, amit J kínált neki. A testét. A szívét. A lelkét. A szerelmét. És ő is ugyanezt adta vissza J-nek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése