J 3.

3.

J csak lesett. Úgy látszik, ez a Club Tattoo végigkíséri és kísérti az egész phoenixi tartózkodását.
- Oké. Értem. Hát…örülök, hogy megismertelek…Chester…de nekem most mennem kell – próbált meg ismét lelépni, és most sikerült is. Elbúcsúzott Kattől és megbeszélték, hogy a szállodában találkoznak majd. J megölelte Katet, Chesternek pedig intett és elvegyült a forgatagban.
Chester csak bámult a lány után, amíg végleg el nem tűnt a tömegben. Aztán Kathez fordult.
- Kösz a rajzot. Tényleg tetszik, nem csak azért mondtam, hogy bókoljak…
- Kinek? Nekem? Vagy Jnek? – kérdezte mosolyogva Kat és látta, hogy a kérdésétől a férfi kissé zavarba jött. Látszott rajta, hogy kérdések sokaságát szeretné feltenni, de nem tudja, hogyan kezdje, így Kat kisegítette:
- J holnap is itt lesz. Velem jött. A barátnőm. És divattervezőnek tanul LA-ben…
- LA-ben? – kérdezett vissza Chester és igyekezett elleplezni az örömét, de Katet nem tudta átvágni.
- Aha. Iszonyatosan tehetséges. A jövő héten lesz a vizsgája. Bár tulajdonképpen nem értem, ezt most miért is mondom neked. Mindenesetre örülök, hogy tetszik a minta.
- Kösz, Kat. Holnap találkozunk. És szerintem beszélhetnénk komolyabb dolgokról is, úgy, mint együttműködés és hasonlók – azzal Chester intett egyet és ő is eltűnt. Kat elgondolkodva nézett utána. Hallott már a Club Tattooról, ők voltak Arizonában a leghíresebb tetováló társaság. És most fognak egy új üzletet nyitni Las Vegasban. Igen megfontolandó Chester ajánlata – állapította meg Kat -, viszont az még megfontolandóbb, hogy mit akarhat Jtől. Kat meglepődött J reakcióján. Látta, hogy Chester milyen hatással volt a barátnőjére. J-re egyáltalán nem volt jellemző ez a fajta viselkedés, mint amit most látott rajta. Lerítt róla, hogy bármit megengedne a férfinak és bármit megtenne neki. Ez azért is volt meglepő, mert J-nek egyáltalán nem jöttek be az ilyen típusú férfiak, mint Chester. Legalábbis eddig.
Chesternek sem jöttek be az ilyen típusú lányok, mint J. Eddig. A férfi elgondolkodva ment vissza a Club Tattoo standjához, ahol a barátai már dolgoztak. Sok évvel ezelőtt indították el a céget, ami mára nagyon szépen kinőtte magát. A las vegas-i új üzlet nyitása körül még voltak problémák, de a férfi tudta, hogy meg fogják oldani. Annyira elmerült a gondolataiban, hogy nekiment Sean-nak, aki a barátja és az üzlettársa is volt évek óta.
- Hé! Hányan fognak ma még nekem jönni? – kérdezte Sean, majd vigyorogva hozzátette:
- Bár az a csajszi még nekem jöhetne néhányszor…
- Milyen csajszi? – vágta hátba Sean-t a felesége, Thora, aki szintén tulajdonostárs volt a Club Tattoo-ban.
- Egy félvér kis dög. Nem tudom, milyen származású lehet, de az egyik rokona tutira színesbőrű volt, a másik pedig talán…
- Japán – szólt közbe Chester, mire Sean meglepve nézett rá.
- Honnan tudod?
- Találkoztam vele. Ezt ő csinálta – mutatta meg a testét díszítő mintát Seannak. A barátja is és Thora is elismerően füttyentett.
- Ügyes a kiscsaj. És kinek dolgozik?
- Senkinek. Kat Von D barátnője és LA-ben tanul…
- Haver, te ezeket honnan tudod? És amúgy meg mi van veled? Amióta idejöttél, teljesen el vagy varázsolódva.
Sean alaposan megnézte Chestert és elvigyorodott:
- Na ne. Bejön neked? Egy ilyen csaj? Felőlem elkaphatod egy menetre, de emlékeztetlek arra, hogy otthon van neked egy Robina nevezetű barátnőcskéd is, bár nem tudom, minek, de ezt hagyjuk is. Szóval ezt a rajzot ő csinálta? Mutasd csak! Állati. Nagyon jó a vonalvezetése meg az egész. Tehetséges a kislány.
- Igen, az – válaszolta Chester röviden. Eszébe jutott, milyen érzés volt, amikor a lány keze hozzáért a bőréhez. Baszki, ez így nem lesz jó – gondolta a férfi. Nem is ismerem. Még a nevét se tudom. És különben is…ott van Robina. Akivel igazából nincs is együtt, mert alig találkoznak. Néha összefutnak, aztán egyikük jobbra, a másikuk balra. Talindával sokkal többet beszélnek és sokkal több közös programot csinálnak, és nem csak a gyerekek miatt. A válás megviselte Chestert is és Talindát is, de emberek tudtak maradni. Nem akartak elválni, de rájöttek, hogy nem tudnak tovább együtt élni. Most jóval kiegyensúlyozottabb a kapcsolatuk, mint a válás előtti időkben volt. Robina pedig utálta ezért Talindát, a gyerekekkel pedig nem tudott mit kezdeni. Jaime-vel és Isaiah-val azért, mert nagyok, Dravennel és Tylerrel pedig azért, mert kicsik. Chester eleinte elnézte ezt neki, de az utóbbi időben a nő minden mozdulata, mondata, megnyilvánulása idegesítette, így nem is nagyon kereste a társaságát. Igazság szerint nem is nagyon volt arra ideje, hogy több időt töltsön Robinával, de nem is akarta sokkal szorosabbra fűzni vele a kapcsolatát. Most sem hiányzott. Az idegen lány viszont annál inkább, és ezen Chester lepődött meg a legjobban. J beindított benne valamit, ami nem csak a fizikai vágy volt.
- …neve?
Chester feleszmélt és értetlenül nézett Thorára.
- Mit kérdeztél?
- Ó. Semmi lényegeset. Csak a nevét, de úgy látom, nem nagyon vagy magadnál. Ennyire bejön neked? Miért?
- Thora, ha azt mondom, hogy fogalmam sincs, akkor kinevetsz, úgyhogy inkább nem mondok semmit, jó?
- Értem. Használhatatlan vagy, úgyhogy húzz innen, ne rontsd a jóhírünket, oké?
- Köszi. Ezért is szeretlek téged – vigyorodott el végre Chester -, mert őszinte vagy.
- Én mindig. Tőlem nem fogsz soha hazugságot hallani. Na menj már, csinálj magaddal valamit, minket meg hagyj dolgozni.
Chester intett Seannak, Thorát arcon csókolta, majd elment. Nem láthatta, hogy Kat megjelent a Club Tattoo standjánál és beszélgetni kezdett Thorával.
J eközben már a szobájában feküdt az ágyában. A gondolatai száguldoztak, így éberen bámulta a plafont. Nem értette magát. Itt van 23 évesen Phoenixben, 400 mérföldre Los Angelestől és egy idegen pasin gondolkozik. Chester. A lány felsóhajtott. Miért van rám ekkora hatással? – kérdezte magától. Soha nem éreztem még ilyet. Amikor belenézett a férfi barna szemébe, olyan érzése volt, mintha mindig rá várt volna. Amikor hozzáért a bőréhez, elemi erővel tört rá a vágy. És úgy érezte, képes lenne mindent megadni ennek a barna szemű, vékony, rövid hajú, tetovált testű férfinak. Nem gondolta volna, hogy valaha is lesz egy pasi a földön, aki rögtön leveszi a lábáról. Muszáj lesz valamit csinálnom, különben megőrülök – gondolta J. Meg kell tudnom, milyen, amikor megérint. Hogy milyen, amikor megcsókol. Amikor…
- J! Most már állítsd le magad! – szólt hangosan és korholni kezdte magát. – Te nem vagy normális. Nem tudsz róla semmit a nevén kívül. De még az is szexis. Baszki. Tettél egy fogadalmat, hogy amíg nem lesz saját céged, senkivel nem fekszel le. Erre eljössz Phoenixbe és tessék. Összeakadsz vele és máris felrúgnál mindent. Nem lehet – győzködte magát a lány. És eldöntötte, hogy holnap hazautazik. Nem akart még egyszer találkozni Chesterrel, mert tudta, hogy annak nem lenne jó vége, mert valami hülyeséget csinálna. Mondjuk odaállna elé és arra kérné, hogy érintse meg. Vagy csókolja meg. Vagy hogy szeretkezzenek. Nem szabad. Nem lenne jó vége.
Eközben Kat és Thora megosztotta Seannal a tervük részleteit. Kat ismerte J-t, a Dowdell házaspár pedig Chestert, így hamar dűlőre jutottak, hogy valahogyan összehozzák őket. Nem gondolták volna, hogy az események másnaptól felgyorsulnak, méghozzá nem kis sebességgel.

J 2.

2.

Kat a Miami Ink szalonban forgatott sorozattal lett világszerte híres és ismert, bár már a műsor előtt is jó nevű tetoválómester volt. J és ő teljesen véletlenül ismerkedtek meg egy bevásárlóközpontban. Kat éppen egy felsőt próbált, ami nem állt neki túl jól, J pedig köntörfalazás nélkül felvilágosította erről és közölte, hogy ő ezerszer különb cuccokat tud csinálni. Azóta nagyon jó barátnők lettek, bár sok mindenben különböztek. Kat szerette a nyüzsgést és a pörgést, J annyira nem volt oda a nagy bulikért és a rengeteg emberért, de néha kötélnek állt és elment Kattel és a barátnőivel. Ez a phoenixi rendezvény egy kicsit más eset, mert ez nem buli volt, hanem kemény üzlet. J pedig megígérte Katnek, hogy elmegy, bár nem sok kedve volt hozzá. Ahogy azonban kinyitotta a bejárati ajtót és ránézett Kat vidám arcára, tudta, hogy jól döntött. Kat szorosan megölelte és egy cuppanós csókot nyomott az arcára.

- Szia, csajszi! Indulhatunk?

- Persze. Nem is vagy kíváncsi a meglepimre, amiről tegnap beszéltem? Oké. Akkor majd…

Kat megszorította J nyakát, mire a lány kiöltötte a nyelvét és kifordultak a szemei.

- Adod ide? Azonnal! Akarom! – követelőzött Kat.

- Akkor engedd el a nyakamat és megkapod. Egy feltétellel. Phoenixben békén hagysz.

- Oké – egyezett bele Kat gyorsan és elengedte J nyakát, a lány pedig belenyúlt a kézitáskájába és elővette a tegnap varrt felsőt. Kat sikított egy hatalmasat, amikor meglátta.

- Anyám! J drágám! Ez fantasztikus! Király! Szuper!

- Tetszik?

- Hülye kérdés! Eszméletlen! Ez lesz rajtam Phoenixben! Mindenki azt fogja kérdezni, hogy honnan van, úgyhogy ez neked is jó üzlet lesz! De most már induljunk! Be vagyok sózva! Olyan sok ember jelentkezett és én marha kíváncsi vagyok a többiekre!

J gondosan bezárta a lakást, aztán Kattel együtt beültek a kocsiba és elindultak. Mivel Phoenix majdnem 400 mérföldre volt LA-től, felváltva vezettek. Kat a Crowne Plaza Hotelben foglalt szobákat a csajtársaságnak. A többiek már ott voltak, amikor a két lány megérkezett. J szívesebben lakott volna valami kevésbé puccos szállodában, de Kat ragaszkodott hozzá, hogy maradjon. Lepakolták a cuccaikat és megnézték, hogy hol is lesz a Musink Festival. A rendezők és a szervezők kitettek magukért, a Kat nevével reklámozott rendezvény biztosan nagy siker lesz, mert már most rengeteg érdeklődőt vonzott, pedig a show igazából még el sem kezdődött. a lányok visszasiettek a szállodába és gyorsan átöltöztek, mert a megnyitóra vissza kellett érniük. J is és Kat is az új felsőjét vette fel. Megálltak a tükör előtt, megállapították, hogy jól néznek ki, majd összecsapták a tenyerüket és taxiba pattantak. Ahogy kiszálltak a kocsiból, J véletlenül nekiszaladt egy magas, nagydarab, agyontetovált pasinak. Club Tattoo Cartel. Ez volt a pólóján, ennyit tudott J elolvasni, mielőtt Kat arrébb rángatta. J bocsánatkérőn intett egyet a férfinak és Kat után loholt.

- Gyere már, körül akarok nézni, ki hogy dolgozik!

- Jól van na, de nem vagyok versenyagár, basszus – lihegett J és megint nekiment valakinek. Club Tattoo Cartel. Ez nem igaz – gondolta a lány és felnézett. Ugyanaz a pasas volt, és most már vigyorgott.

- Kislány, ha legközelebb találkozunk, jössz egy tízessel!

- Oké – nevetett vissza J és Katet kereste, aki időközben eltűnt mellőle. J körülnézett.

Anyám, mennyi ember. Úristen. Annak mi van az orrában? Nincs is szinte orrcimpája, csak két lyuk. És az a lány…Hogy néz ki a háta? Jézusom. Ez nem normális – gondolta a lány, amikor jobban megnézte a fiatal lány hátát. Rengeteg karika volt egymás alatt a bőrében, és a karikákba volt belefűzve a ruhája pántja…Fúj. J nem volt maradi, de ez neki sok volt. Elindult megkeresni Katet és a lányokat. Hamar rájuk talált, hisz az ő reklámtáblájuk volt a legnagyobb, körülöttük volt a legtöbb kíváncsiskodó ember. Kat már dolgozott. Egy pasi állt előtte, akivel beszélgetett. Club Tattoo Cartel, állt a felirat a póló hátán. Baszki, ezt nem hiszem el – gondolta J magában és elvigyorodott. Előkapott a zsebéből egy tízdollárost, odalopakodott a pasi háta mögé. Kat látta, hogy J készül valamire, de mire meg tudott volna szólalni, J rácsapott a pasi seggére és beledugta a 10 dolláros bankót a farzsebébe.

- Helló harmadszor is. Remélem, többször nem találkozunk, mert anyagi csődbe taszítasz…

J nem fejezte be a mondatot, mert rájött, hogy ez a pasi nem az a pasi. Ez a pasi alacsonyabb, vékonyabb és rövidebb a haja és…tök más. Csak a pólójuk ugyanolyan. Viszont a segge jobb – állapította meg magában J, aztán hátrébb lépett, mert a pasi megfordult. Uhh. Ezt nem kellett volna. Milyen szemei vannak, anyám.

- Ó – nyögte ki a lány, amikor a férfi arcára nézett. – Bocs. Azt hittem, másvalaki…

- Semmi gond – mosolygott a férfi -, pláne hogy kerestem egy kis pénzt is.

J válaszolni akart, de képtelen volt egy értelmes mondatot alkotni, mert a férfi kinézete és hangja teljesen letaglózta. Még sosem érzett ilyet. Zavarban volt, ahogy a férfi őt nézte. Mintha olvasott volna a gondolataiban. Merengéséből Kat hangja ébresztette fel:

- Hahó, Föld! Mi van, J? Mit bambulsz? És mi ez az egész?

A lány összerezzent és Katre nézett, aki kérdő tekintettel nézte. J csak legyintett.

- Bocs a zavarásért. Sikerült beégetnem magam, úgyhogy én le is lépek.

Hátat fordított a barátnőjének és el akarta húzni a csíkot, de Kat hangja megállította.

- J! Kéne a segítséged! Gyere csak ide vissza!

- Igenis, madám, itt vagyok – röhintett J és visszafordult. A pasi még mindig ott volt és őt nézte. Ne bámulj, bazz, mert rád mászok és letépem rólad a ruhádat – gondolta magában J és egy pillanatra megrémült. Mintha nem is ő lett volna. Pasi nem volt még rá ilyen hatással soha. Ez meg…csak nézi…Jaj. Erőnek erejével elfordította a tekintetét.

- Mondd, drága Kat, miben segíthetek?

- Neki kellene valamit alkotnod. A hátára – mutatott Kat a férfire.

J álla leesett.

- Hogy mi? Nekem? Hova? Kinek? És miért is?

- Hihi. Ne légy lüke. A kedves vendég nem akar most tőlem tetkót, csak kíváncsi, hogy mit tudnánk kihozni a már meglévő mintáiból. Vedd le a pólódat, kérlek – szólt Kat a férfihoz, mire az szó nélkül lekapta magáról a felsőt. J lélegzete elakadt. Anyám. A férfin rengeteg tetoválás volt: halak, koponya, sárkány, virágok, lángnyelvek. A minták szépen voltak megcsinálva és kiszínezve és J hirtelen kedvet érzett ahhoz, hogy magának is csináltasson egyet.

- Öööö…és hová kéne csinálni?

A férfi megfordult és a hátát mutatta.

- Látod ezeket itt? Na. A sárkányokat kellene valahogy összehozni ezekkel itt… - szembefordult J-vel és a mellkasára mutatott. Ne kérj ilyet, nem tudok hozzád érni – gondolta a lány és nagyot nyelt. Aztán vett egy mély levegőt.

- Oké. Kat, kéne valami, amivel rajzolhatnék.

Megkapta. Közelebb lépett a férfihoz és felemelte a filcet. Ahogy legelőször megérintette a férfi bőrét, beindult a fantáziája. Rajzolni kezdett. Lendületesen, nem tétovázva. Egyik vonalat húzta a másik után. Észre sem vette, hogy nagy igyekezetében összeráncolta az orrát és kidugta a nyelve hegyét. A két sárkány a férfi hátán kétoldalt úgy helyezkedett el, mintha a lábaikkal az oldalába kapaszkodnának, J ezt a motívumot vitte tovább. Miközben rajzolt, többször is hozzáért a férfi bőréhez és ilyenkor mindig mintha villám csapott volna bele. Rá sem mert nézni a pasira, mert attól félt, hogy az érzései az arcára vannak írva. Így nem láthatta, hogy a férfi milyen figyelmes tekintettel nézi. Azt sem látta, hogy néhányszor mély levegőt vesz, amikor J végighúzta az ujját a hátán vagy az oldalán lévő mintán. Kat viszont mindkettőjüket látta. És mosolygott magában.

- Azt hiszem, készen vagyok – szólalt meg kis idő múlva J. A férfi odaállt a tükör elé és leesett az álla a meglepetéstől.

- Ó. Ez…

- Nem tetszik? – kérdezte csalódottan J, mire a férfi megrázta a fejét.

- Nagyon jó. Szuper. Izgalmas. Kösz…J…Ez a neved?

A lány bólintott, aztán kicsúszott a száján a kérdés.

- És a tiéd? Hogy hívnak? Ki vagy te?

A férfi elmosolyodott.

- Chester Bennington vagyok. Enyém a Club Tattoo.