J 56.

Telt az idő. A sebek külsőleg begyógyultak, de J nagyon nehezen tudott átlépni azon a gondolaton, hogy egy férfi hogyan üthet meg egy nőt. Nem értette, nem volt képes felfogni Rihanna viselkedését sem. A fiatal lány visszavonta a feljelentést és még mindig együtt volt Chris Brown-nal. J nem tudta elképzelni, hogy mi lehet, ami miatt ennyire ragaszkodik ahhoz a rohadékhoz. Néha meglepődött saját magán, mert felhívta Rihannát és beszéltek egy-két szót. Rihanna ezerszer is bocsánatot kért a gasztrorealitys viselkedése miatt, így most már normálisan tudtak beszélgetni. Ám mégsem volt minden rendben. A kapcsolata Chesterrel…a moziszobás beszélgetésük után egy darabig minden szép és jó volt, sokkal többet voltak együtt, és J azt hitte, ez nem csak neki jó, hanem Chesternek is. Aztán szépen lassan minden visszaállt a régi kerékvágásba, azzal a kivétellel, hogy Talinda kevesebbszer hozta a gyerekeket. Chester állandóan a stúdióban volt a fiúkkal, vagy a Ve’cel dolgait intézte, vagy a Club Tattoo-val kapcsolatban intézkedett. Éjszakánként holtfáradtan zuhant be az ágyba J mellé. Képtelenek voltak pár szónál többet váltani, mert a férfi állandóan rohant valahová. Chester nem vette észre a változást J-n. Nem vette észre a felgyülemlő feszültséget, a lassan eltűnő varázst a kapcsolatukban, az ellaposodott, csupán köszönésre korlátozódó beszélgetéseket. Ő azt hitte, a lány szimplán megértő és mindig, mindenben mellette áll. Ez persze így is volt, de J kezdett megkattanni. Napokig az üres lakásban egyedül…Néha szinte könyörgött Talindának, hogy hadd mehessen át hozzá meg a gyerekekhez. És sokszor legszívesebben felpofozta volna Chestert, hogy vegye már észre magát. J látta, hogy a férfinak kell a pörgés, de azért nem veheti a világ összes gondját a vállára. Megpróbált beszélni a férfival, de persze mindig megzavarta őket egy telefonhívás vagy fontos e-mail vagy bármi, és Chester rögtön ugrott és intézkedett, legyen akár reggel 5 óra vagy éjfél. És…bár J soha nem gondolta volna magáról, hiányzott neki a szex. Rettenetesen hiányzott. Eleinte még sikerült összehozniuk egy-két kóbor szeretkezést, de most már…J számolni kezdett, és rádöbbent, hogy több, mint egy hete semmi sem történt köztük. A lány begubózott. Elvonult a tervezőszobába és ezerrel dolgozni kezdett egy új kollekción. Érezte, hogy muszáj valamit kezdenie magával, mert bármennyire is szerette Chestert, nem volt hajlandó ennyire alárendelnie magát neki. A tervezés mellett rendszeresen átjárt Chris Cornell-hez, volt, hogy Dravent és Tylert is elvitte hozzájuk. A férfi látta rajta, hogy baj van, de nem akart rákérdezni, mert nem akart tolakodó lenni. Sokszor mentek sétálni a gyerekekkel, vagy piknikezni, vagy fürdeni, és J egy kicsit megnyugodott. De csak addig, amíg volt vele valaki. Amikor a séták után belépett a mindig üres házba, valami megmagyarázhatatlan feszültség lepte el. Mintha a háznak lett volna valami rossz kisugárzása, mert ahogy elment otthonról, mindig jobban érezte magát. Néha bepróbálkozott Chesternél, hogy legyenek egy kicsit együtt, de most már meg sem kísérelte. Elege lett. Amikor Chester egyik nap közölte vele, hogy fáradt, J vett egy mély levegőt és közölte a férfival, hogy lelép. Egyedül. És mielőtt a férfi tiltakozhatott volna, J elhúzta a csíkot.
Megint a Viper Room-ban kötött ki. És megint ugyanaz a mixer volt, mint amikor nagyon berúgott és tombolt. J felmászott a bárszékre. A mixer vigyorgott egyet, amikor meglátta a lányt.
- Hellóbelló, szépség. Tequila jöhet megint?
J csak bólintott és a pillantásával csírájában elfojtotta a mixer kísérletét arra, hogy kikezdjen vele. Dühös volt, bár meg is értette Chestert. Rengeteg a dolga és fáradt. De olyan régen nem voltak együtt, sehogy. Sem fizikailag, sem lelkileg. J még mindig imádott a férfival lenni, de azért néha hiányzott neki a társaság. Rihanna, a gasztrorealitys kaland és az azóta kialakult szar helyzet óta pedig a lányban csak gyűlt és gyűlt a feszültség és a düh. Tudta, hogy ki kell adnia valahol magából, és igyekezett nem a férfin levezetni az indulatait, de ma este úgy érezte, jobb, ha eljön otthonról. Utált veszekedni, így inkább lelépett, mielőtt balhé lett volna a dologból. Először csak sétálni akart egyet a közeli parkban, aztán mégis a nyüzsgő Sunset Boulevard-on kötött ki. És néhány perc múlva már a Viper Room-ban ücsörgött a bárszéken és csúnyán nézett a mixerre. A fiatal srác odatolta elé a tequilát és J gyorsan felhajtotta. Aztán a következőt is. Okult a múltkori esetből és eldöntötte, hogy lassan issza meg az egész üveget. Nem akarta magát kiütni, csak szalonspicces akart lenni és bulizni akart. Hátrafordult a széken és körülnézett. Elég vegyes társaság gyűlt össze a szórakozóhelyen és voltak közöttük érdekes fazonok is, de J már megszokta ezeket a stílusokat. Aztán meglátta a falon a plakátot, amin a heti fellépőket sorolták fel. L.A-ben ez is jó volt, hogy nem kellett a hétvégéket várni, hogy ha valaki jó koncertre akart menni, hétköznap is talált az ízlésének megfelelő fellépőt. És aznap…J kimeresztette a szemét. Anyám. Na ne. Pont ma? És itt? Legalább ennyi jó legyen a mai napban – gondolta J és az órájára nézett. Még néhány perc a kezdésig. A lány nyakon ragadta a tequilás üveget és leugrott a bárszékről. Átfurakodott a tömegen és nemsokára az első sorban ácsorgott, közvetlenül a színpad előtt.
Chester nem érezte jól magát. Egyrészt azért, mert egyedül volt otthon, másrészt a veszekedés miatt. Ami nem is volt igazán veszekedés, mert nem kiabáltak meg semmi ilyesmi nem történt. Csak Jemina közölte, hogy ő akkor most inkább lelép. Chester pedig hagyta. Látta a lányon, hogy jobb, ha nem erőlteti a beszélgetést, aminek talán veszekedés lett volna a vége. A férfi tudta, hogy J szeretett volna egy kicsit kimozdulni vagy csak együtt lenni vele, most, hogy nem volt náluk egyik gyerek sem és Chester is időben otthon volt. Chester azonban annyira fáradtnak érezte magát, hogy szívesebben maradt volna otthon, bebújt volna az ágyba a lánnyal és megnézett volna valami bugyuta filmet, amire nem kell odafigyelni. Ehelyett most itt ül egyedül a teraszon és egyik cigit szívja a másik után. J pedig elment. Valahová. A fene sem tudja, hová, de telefont nem vitt magával. Talán akkor nem ment messzire. Hirtelen megszólalt a telefonja. Chester a kijelzőre nézett.
- Helló, haver – köszönt a hívó félnek.
- Azt hittem, itt leszel a mai fellépésünkön – szólt bele a telefonba Amir, mire Chester felsóhajtott.
- Basszus. Bocs. Tudom, hogy megígértem, de…
- El kell jönnöd! Oltári a buli! Kurva jó kis közönségünk van! – üvöltötte Amir lelkesen Chester fülébe.
- Akkor hogyhogy nem vagy a színpadon?
- Ki kellett jönnöm hugyozni, annyi vizet ittam!
- Mit? Vizet? Persze – nevette el magát Chester.
- Azonnal ülj a kocsidba és vonszold ide a nyeszlett seggedet, oké? Nem mondhatsz nemet! Indulás! 5 perc múlva itt akarlak látni a színpad mögött! Különben kirúglak a Dead By Sunrise-ból, haver!
- De…
Amir kinyomta a telefont, mielőtt még Chester bármit is mondhatott volna. Ez lökött. Tényleg jó lehet a fellépésük, ha Amir ennyire pörög. A férfi nem tudta, mit csináljon. Szívesen elment volna megnézni a barátait, de J miatt nem akart. Hisz amikor a lány mondta, hogy menjenek el valahová, akkor Chester fáradt volt. Ha most elmenne itthonról…hát, abból valószínűleg cirkusz lenne, vagy legalábbis sértődés. Jogosan. Viszont Amirék fellépésére is kíváncsi volt, és tényleg megígérte nekik, hogy megnézi őket. Mi a fene legyen? – töprengett Chester, majd - vállalva az összeveszés kockázatát – kiírta egy cetlire, hogy hová ment. A cetlit felragasztotta a hűtőre, cipőt és egy vékony kabátot vett fel és beült a Chryslerbe. Amikor leparkolt a Viper Room-nál és kiszállt a kocsiból, már az utcán hallotta az őrjöngő tömeget. Ez tényleg jó kis buli – gondolta a férfi, Amirék jól felpörgették a hangulatot. Chester bement a szórakozóhelyre és leesett az álla, amikor meglátta, hogy mennyi ember van és milyen jól érzik magukat. Intett a mixernek és a biztonságiaknak, majd a színpad mögé sietett. Odaintett Amiréknak és hallgatta a koncertet.
J a színpad előtt állt, és tombolt. Nagyon jól érezte magát. Amikor meglátta a falon, hogy a ma esti fellépő a Julien-K lesz, megörült. Mondta már egy párszor Chesternek, hogy szeretné megismerni Amir-t, Ryan-t és másik két srácot is, de eddig nem sikerült összehozni a találkát. Hát majd most. Legalább látom és hallom őket zenélni – gondolta J, miközben üvöltötte a többiekkel együtt a dalokat.
Amir pont a lánnyal szemben állt a színpadon és már a koncert legelején kibökte J-t. A fellépés alatt végig figyelte a lányt és tetszett neki, hogy jól érzi magát. A Systeme de Sexe című számuk alatt például olyan táncot adott elő a lány, hogy azt bármelyik rúd körül pörgő sztriptízes lány megirigyelhette volna. A Kick The Bass-t végigénekelte velük, a Maestro-n majdnem bőgött. A Nvr Say Nvr-en megint tombolt. Amikor vége lett a koncertnek, a lány eltűnt a forgatagban. Amir egy darabig még kémlelte a tömeget, de nem látta sehol, így inkább a fiúkkal együtt Levonult a színpadról. Chester egyenként átölelte őket.
- Nem bántam meg, hogy eljöttem, pedig otthon akartam maradni – mondta vigyorogva a férfi, mire Amir a vállába bokszolt.
- Hát ajánlom is, hogy ne bánd meg! Nekem már megérte, hogy felléptünk itt. Olyan tuti csajt láttam, de olyat!
- Gondolom…valami kis csitrit, aki ott kellette magát előtted, mi? – kérdezett vissza Ryan röhögve, mire Amir megrázta a fejét.
- Nem. Nem csitri. Fiatal. És…úúú…baszottul jó kis bőr! Mindjárt megyek és megpróbálom megkeresni, ki tudja, hátha lehet vele valami… - kacsintott Amir a többiekre. – Menjünk a szokásos asztalunkhoz, már minden elő van készítve, bár ha Chester haver kocsival jött, akkor ő sajnos csak nézni tudja az alkoholos üvegeket…
- Igazán kösz a megértést, drága barátom – mondta Chester, miközben szorosan átkarolta a barátja nyakát és úgy tett, mintha meg akarta volna fojtani. Elég lassan jutottak az asztalukhoz, mert mindenki megállította őket és beszélni akart velük néhány szót, vagy egyszerűen csak gratulálni a fellépéshez.
J eközben ismét a bárpultnál ült és megbontotta a második üveg tequilát. Most – mivel nem gyorsan vedelte az alkoholt és a koncert alatt egy részét ki is dolgozta magából – nem volt agresszív, így nem ütötte le a mixert, aki néha bepróbálkozott nála. J azonban csak mosolygott rajta és néha adta alá a lovat. Szalonspicces volt, jól érezte magát, sokat nevetett a mixerfiún. A Julien-K fellépés dögös volt, J-nek nagyon bejött, amit a srácok műveltek a színpadon. Sajnálta, hogy Chester nincs itt, mert vele azért még jobb lett volna végighallgatni őket. Hirtelen megfordult a bárszéken, mert hangzavarra lett figyelmes, és megszédült. Baszki. Mégiscsak sok volt a pia – gondolta magában a lány, amikor érezte, hogy meglódul vele egy kicsit a világ. Belekapaszkodott a pult szélébe és mélyeket lélegzett.
Chesterék a megszokott asztalukhoz ültek. A férfi rengeteget nevetett Amirékon, amennyi hülyeséget össze tudnak hordani. Jó volt a kedve, bár J-vel jobban érezte volna magát. És a lány is már meg akarta ismerni Amirékat, itt lett volna a lehetőség. Amir hirtelen a bárpult felé mutatott. A mozdulata olyan heves volt, hogy az előtte álló poharat és annak tartalmát Chesterre borította. A férfi mellkasán és nadrágján végigfolyt a pezsgő.
- Basszus, Amir! Nézd már meg, mit…
- Ott a csaj! Csövi, csávók, én húztam!
- Mi van? – kérdezte Chester, miközben megpróbálta felitatni a pezsgőt magáról.
- Mondom, ott a csaj, akiről dumáltam az előbb!
Amir megint a bárpult felé mutatott, de Chester most elővigyázatos volt és gyorsan elkapta előle a másik poharat. Aztán arrafelé nézett, amerre Amir mutatott.

J 55.

55.

- Baszki, pedig bezártam az ajtót, tuti – nyögött fel J, amikor meghallotta, hogy valaki őket keresi. – Ez Talinda – ismerte fel a nő hangját. Chester feltápászkodott a földről, gyorsan magára kapta a boxert és J-nek is odadobta a szoknyáját meg a felsőjét. J belebújt a ruhákba és elvigyorodott.
- Bazz. Hihi. Bugyi nuku. Talinda tudni fogja, mit műveltünk, elég, ha ránk néz…
- Miért, mit műveltünk? Filmet néztünk, nem? – hajolt oda Chester a lányhoz és megcsókolta. - Szeretlek.
- Én is szeretlek, Chester. És most jelenésünk van Talinda előtt – mosolygott J. Chester kinyitotta az ajtót és kilesett.
- Szia, Talinda? Hát te? – köszönt a volt feleségének, aki vigyorogva figyelte a férfit és a mögötte megjelenő J-t.
- Huh. Sziasztok. Remélem, nem jöttem rosszkor.
- Hát…filmet néztünk… - mondta J, de közben elvörösödött.
- Aha. Értem. És jó volt?
- Ja. Fasza – felelte Chester. – Mi járatban vagy?
- Csak jöttem szólni, hogy a srácokkal leugrunk anyámékhoz néhány napra, ha nem gond. Szerintem rátok fér egy kis magány.
- Gondolatolvasó vagy. Épp kérni akartalak, hogy tehermentesítsd Jeminát egy kicsit – ölelte meg Chester a nőt. – Csak Dravent és Tylert viszed?
- Nem, Jaime és Isaiah is jön, ha nem gond. Elmegyek értük a suliba és már indulunk is.
- Oké. A kicsik hol vannak? Hadd köszönjek el tőlük.
- A szobájukban keresik, hogy melyik játékuk a legfontosabb, ami nélkül nem tesznek meg egyetlen métert sem – nevetett Talinda.
Felmentek az emeletre. A két kissrác felforgatta a szobáját és épp a hátizsákjukba tömködték a játékokat. Chester és J elköszöntek a kicsiktől, majd lekísérték őket a kocsihoz. A srácok addig integettek nekik, amíg el nem tűntek a látómezőjükből. Aztán Chester nekiállt készülődni az esti vacsorára. Már előre félt. Tartott attól, hogy ez az este sem lesz balhétól mentes. J összepakolt a két gyerekszobában, majd leült a tervezőasztalhoz és befejezte a munkát, amit a Rocawear-től kapott. Amikor meglátta Chester menetkész ruháját, leesett az álla.
- Baszki. Ez a szerkó…uhhh. Muszáj ebben menned?
- Miért, mi a baj?
- Chester, ettől a cucctól minden nőnek nedves lesz a bugyija! Na jó, nem csak a ruhától, hanem attól is, ami benne van… - nyújtotta ki a nyelvét a lány, majd felállt és megigazította a férfi pólóját. – Így. De ha lehet, ne nagyon nyújtózz, mert Calvin ki fog látszani.
- Ne szívd a véremet, drága. Semmi kedvem menni…
- Nyugi – simogatta meg J a férfi arcát. – Nem leszel egyedül. Ne félj.
- Nem jössz el velem?
J megrázta a fejét.
- Nem. Mit keresnék én ott? Te leszel Rihanna vendége, nem én. Azért majd mesélj, hogy mennyire ütötte ki magát ma is. Ó, és persze kíváncsi vagyok a főztjére…
- Hát arra én is. Na, adj egy csókot, indulok. Még felszedem Christ és együtt megyünk, úgy érzem, nem árt a harci szövetség.
Chester jól érezte. Amikor megérkeztek Chrissel Rihanna házához, a fiatal lány éppen a barátjával, Chris Brown-nal cirkuszolt. Úgy üvöltöztek, hogy zengett tőlük az utca. Chester nem akart közbelépni, hiszen semmi köze nem volt hozzájuk. Ám amikor észrevette, hogy Brown fenyegetően ökölbe szorítja a kezét, odasietett kettejük közé és igyekezett lecsillapítani az indulatokat. Brown dühöngve elvonult, Rihanna pedig sírva fakadt. Chesterhez próbált bújni, de a férfi elhúzódott, csak annyit engedett meg a lánynak, hogy belekaroljon. Amikor beléptek a házba, Chester tudta, hogy a vacsorájuknak lőttek. A konyhában óriási rendetlenség, a lakás többi részében szintúgy. Rihanna pedig ahelyett, hogy nekiállt volna megcsinálni a vacsorát, inkább a vodkásüveget részesítette előnyben. Időközben megérkezett Justin is, aztán Kat is befutott. Körbenéztek a lakásban és eldöntötték, hogy itt ma nem lesz se forgatás, se vacsorakészítés. A forgatócsoport dünnyögve elvonult, a kis csapat pedig – Rihanna kivételével – beült egy közeli kis étterembe és ott megvacsoráztak. Egy óra múlva mindenki hazament, megkönnyebbülve, hogy legalább ez az este nyugisan telt. Chester megint a tervezőasztalnál találta J-t, aki szorgalmasan aludt a papírjain. A férfi óvatosan bevitte a lányt a hálószobába, levetkőztette és lefektette. Bebújt mellé az ágyba és magához húzta J-t. A lány szorosan a karjaiba bújt, így aludtak el.
Másnap reggel Chester egyedül ébredt, de tudta, hogy hol van J, mert hallotta a szöszmötölést. Gyorsan lezuhanyozott és felöltözött. Lerobogott a konyhába, ahol J az asztalnál ülve itta a tejeskávéját.
- Jó reggelt, drága – adott egy csókot a lány feje búbjára Chester, majd előkotorta a rejtekhelyéről a bevásárlócéduláját. Vigyorogva figyelte J csodálkozó arcát.
- Itt eszedbe sem jutott keresni, igaz? – lengette meg a lány orra előtt a cetlit.
- Hát…túl nyilvánvaló hely volt, azért nem is néztem meg…Franc. Ha tudtam volna…Most már elárulod, mit fogsz főzni?
- Nem. Viszont segíthetsz bevásárolni, ha akarsz. De csak akkor, ha megígéred, hogy nem adod le a drótot senkinek, hogy mire készüljenek.
- Oké. Eszembe se jutott volna…
- Aha, persze. Na, öltözz, aztán menjünk.
A délelőtt gyorsan eltelt. Chester, J-vel az oldalán és a forgatócsoporttal a háta mögött végigjárta az apró kis üzleteket, ahol mindent meg tudtak venni a vacsorához. Nagyon jól érezték magukat. Sokat nevettek, bolondoztak, fagyiztak, beültek egy kis kávézóba. Chester rájött, hogy tényleg nem voltak még így J-vel együtt. Figyelmesen nézte a lányt. J felszabadultan viselkedett, olyan volt, mint amikor megismerkedtek. Egy gondtalan, vidám, fiatal lány, akibe szerelmes. Hazacipelték a rengeteg ételt, italt és egyebet, aztán Chester elvonult a konyhába, J pedig – bármennyire is szeretett volna vele maradni – kiment a teraszra a Rocawear-tervek társaságában. Néha megpróbált bekukucskálni a konyhába, de Chester mindig észrevette és játékosan megfenyegette. Órák múlva a lány arra eszmélt fel, hogy Chester leült mellé a napozóágyra.
- Megnézed a terítéket?
- Megnézhetem? Az nem csalás?
- Nem hiszem. Csak megnézed.
- Naná, hogy megnézem, tök kíváncsi vagyok rá – pattant fel a lány és besietett. Leesett az álla, amikor meglátta, hogy Chester mit is művelt. A férfi összenyitotta a nappalit a másik terasszal és úgy terített meg. J meg sem tudott szólalni.
- Baszki – hápogott néhány perc múlva. – Ez…óriási…anyám…
- Nem túl giccses? Vagy…nem is tudom…
- Chester, ez kurva jó! – fordult a lány Chester felé. – Ha nem te fogsz nyerni, én megeszem a kalapom! Már a teríték is tök guszta! Én viszont megyek, mert nemsokára jönnek a többiek.
- Ne menj el. Maradj itt, kérlek.
- Csak nem félsz egyedül? – mosolygott J a férfira és megsimogatta az arcát. – Nem lesz semmi baj, csak ne hagyd, hogy Rihenna, ó, vagyis Rihanna rád másszon, rendben?
- Ne menj el. Ez a ház a tiéd is, nem akarom, hogy egyedül legyek velük, drága. Kérlek. Nem kell semmit csinálnod, csak legyél itt mellettem.
- Nem lesz belőle baj?
Chester megrázta a fejét.
- Már megkérdeztem a szerkesztőket…
- Aha. Okés. Akkor maradok. De csak a háttérben.
- Kösz – hajolt oda Chester és megcsókolta J-t. Összerezzentek, amikor megszólalt a csengő. Chester vigyorogva indult, hogy kinyissa az ajtót. Chris érkezett meg, majd néhány perc múlva Kat és Justin is. J fellopakodott az emeletre és onnan figyelte őket. A hangulat egészen Rihanna érkezéséig felhőtlen volt. J elcsodálkozott azon, hogy ha valaki ennyire fiatal, mint Rihanna, annak miért kell ilyen erős sminket kenni az arcára. A fiatal lány arca olyan volt, mint egy maszk. J keze ökölbe szorult, amikor meglátta, hogy Rihanna megint megkörnyékezi Chestert. A férfi azonban mindannyiszor menekülőre fogta és házigazdai kötelességére hivatkozva állandóan mászkált. A kiszolgálás tökéletes volt, a vacsora szintúgy. Amikor Chester titokban körülkémlelt, hogy megkeresse J-t, a lány boldog mosollyal mutatta fel a hüvelykujját. A vacsora végeztével Chester elindította az előre bekészített cédét és előkerültek az alkoholos üvegek is. És előkerült J is. Chester először a stábtagoknak mutatta be a lányt, majd bevezette a nappaliba. Chris mosolyogva üdvözölte J-t, Kat pedig a nyakába ugrott. Aztán Chester odahúzta a lányt Justin elé.
- Justin, ő a barátnőm, Jemina.
- Szia, Justin Timberlake vagyok, és igazán örülök, hogy megismerhettelek. Irigyellek, haver – kacsintott Chesterre a fiatal srác.
- Ugyan máááár – szólalt meg egy nyafka hang a hátuk mögött. – Miért irgyli…igyre…irigyled?
- Rihanna, kérlek…legalább az utolsó estén ne csinálj balhét, jó? Tegnapelőtt megbeszéltük, ugye? – kérte meg Chester a fiatal lányt, de Rihanna már megint többet ivott, mint a többiek összesen, így tehát nem hallgatott a férfira. Odalépett J elé és egészen az arcába hajolt, mire J meglepetten hátrahőkölt.
- Mi a baj, cicus? – vihogott fel Rihanna, majd felemelte a kezét és megsimogatta J arcát. – Hú. De kis dögös dög vagy. De én szebb vagyok nálad. Sokkal szebb. És sokkal szexibb. Igaz, Justin?
A kérdezett csak legyintett egyet és elvonult. Chester J és Rihanna közé lépett.
- Rihanna. Menj ki a teraszra és szívj egy kis friss levegőt. Ne igyál többet – mondta a férfi halkan. J legnagyobb meglepetésére a fiatal lány szó nélkül megfordult és kivonult a nappaliból.
- Ezt hogy csináltad?
Chester megvonta a vállát és elvigyorodott.
- Nem tudom. Talán a hangom teszi. Vagy az elbűvölő személyiségem…
- Jó lenne, ha csak engem bűvölgetnél el, oké? – nevetett J és belecsípett Chester seggébe. Leültek Chrisékhez és fergeteges jó hangulat kerekedett. Mindannyian ittak, de csak mértékkel, pont annyit, amennyi a jó bulihoz kellett. Nagyon jól érezték magukat, nevetgéltek, ugratták egymást, aztán táncolni kezdtek.
J egy idő után elfáradt és kiment a teraszra a hűs levegőre. Nekitámaszkodott a korlátnak és hallgatta az óceán zúgását. Egyszer csak halk, de indulatos hangokra lett figyelmes és fülelni kezdett.
- Menj innen – hallott egy női hangot, Rihannáét. – Menj innen, Chris…
- Nem! Most azonnal hazajössz velem – felelte a Chris nevet viselő ismeretlen. Aztán megint Rihanna hangja, aki tiltakozni kezdett:
- Nem. Nem, nem! Nem kényszeríthetsz, hogy itt hagyjak mindent!
- De bizony! Mégpedig most azonnal…
- Hé, mit…mit csinálsz? Szzz…engedj el…áú, ez fájt! Chris!
- Fogd be a szád, te ribanc!
J felfogta, hogy mit is hall. Baszki, ez a pasi bántja Rihannát! Egy nőt. A lány követte a hangokat. Amikor közelebb ért, hallotta, hogy Rihanna és a férfi dulakodni kezd, majd Rihanna sírni kezdett.
- Ne…kérlek, Chris…ne bánts…
J abban a pillanatban ért oda, amikor a férfi ökle lesújtott és arcon csapta Rihannát. A fiatal lány térdre rogyott. J letérdelt mellé, nem törődve az idegen férfival. Felemelte Rihanna fejét.
- Jézusom. Ez az állat… - J elsápadt, amikor látta, hogy Rihanna orrából ömlik a vér. A fiatal lány sminkje régen elkenődött a sírástól, így J számára kiderült, hogy a sok alapozóval a kék és lila monoklikat kellett eltakarni. Elöntötte az agyát a düh. Óvatosan leültette Rihannát egy fotelba és felpattant. Odaállt az idegen férfi elé és üvölteni kezdett vele:
- Mégis mit képzelsz, te kis pöcs? Megütni egy nőt? Nem is egyszer? Szétverni az arcát? Milyen ember vagy te?
A férfi elröhögte magát, miközben J-t figyelte.
- Na, ide hallgass, kisanyám. RiRi az enyém, azt csinálok vele, amit akarok, úgyhogy jobb lesz, ha abbah…
J keze felemelkedett és egy villámgyors mozdulattal orrba verte a férfit, aki sziszegve kapott az arcához. Amikor megérezte, hogy folyik az orrából a vér, begőzölt, és J-re vetette magát. A lány azonban kemény ellenfél volt. Rihanna időközben összeszedte magát és betántorgott a házba. Sírva és sikoltozva hívta ki Chesteréket. A kis csapat kirohant a nappaliból. Abban a pillanatban értek a verekedés helyszínére, amikor az idegen férfinak sikerült közel férkőznie J-hez és egy borzalmas pofont kevert le a lánynak. Chester a férfinak ugrott, Chris és Justin alig tudta őket szétválasztani.
- Ez a kis ribanc kezdte – üvöltött a férfi és megint J felé indult, de Chris és Justin vasmarokkal tartotta. Kat időközben kihívta a mentőket és a rendőröket is. A mentősök elvitték Rihannát, mert úgy tűnt, a lány orra eltört. A rendőrök pedig bevitték a lány pasiját a rendőrörsre testi sértés alapos gyanújával. Chris Brown – merthogy ő volt a pasi – még a rendőrautóban is őrjöngve szidta J-t. A lány a földön ült és zihált. Nem akart kórházba menni, így a mentősök csak kitisztították a sebeit, majd elmentek.
Chester leült J mellé a földre.
- Drága…ezt miért csináltad?
- Muszáj volt megvédenem…muszáj volt…ez a rohadék egyszerűen leütötte… - suttogta J, majd behunyta a szemét, mert megszédült. Kat hozott egy üveg ásványvizet és szépen lassan kortyonként megitatták J-vel. Chris és Justin csak téblábolt, látszott rajtuk, hogy nem igazán tudják, mit tegyenek. Chester elküldte őket haza, de előtte megköszönte nekik a segítséget. Nemsokára Kat is elment, Chester pedig felnyalábolta J-t és bevitte a hálószobába. Ahogy levetkőztette, látta rajta a sérüléseket.
- Megölöm – hörrent fel, de J leintette.
- Ne foglalkozz vele, jó? Szerintem épp eléggé sikerült megaláznom… - mosolyodott el bágyadtan a lány. Chester óvatosan megsimogatta az arcát.
- Hát, drága…még egy-két nap, és le sem tagadhatod, hogy megvertek…Olyan buta vagy…szólnod kellett volna…
- És mire ti odaértek, Rihanna már talán nem is élt volna…te nem láttad azt az állati dühöt a faszkalap szemében…rémisztő volt…és láttam a smink alatt Rihanna arcát…tele van kék-zöld foltokkal…veri ez az állat…de jól elláttam a baját… - azzal a lány szeme lecsukódott és ájult-kábult-mély álomba zuhant.

J 54.

54.

Bumm. Tequila. Többet se fogok ilyet inni – ez volt J első gondolata másnap délelőtt, amikor feleszmélt. Fogalma sem volt arról, hogyan keveredett haza. Arra még emlékezett, hogy totálisan kiakadt, amikor meglátta Chester-t, ahogy átöleli Rihannát. Emlékezett a szívébe markoló fájdalomra és a félelemre, hogy elveszítheti a férfit. Aztán arról is voltak homályos emlékei, hogy Katnél nekiállt piálni. Hú. Bumm-tequila. Ennél ütősebb keveréket még nem ivott soha, de nem is fog, ezt megfogadta magában. Óvatosan elfordította a fejét és látta, hogy egyedül fekszik az ágyban. Chester vajon hol van? És…mi történt tegnap éjszaka? J lassú mozdulatokkal kimászott az ágyból és bevánszorgott a fürdőbe. Nem tudta, mennyi ideig állhatott a zuhany alatt, de amikor végzett és magára tekerte a törülközőt, már sokkal jobban érezte magát. Viszont bevillant néhány emlékkép is, amiket nem egészen értett. Muszáj kiderítenem, mi minden történt még – gondolta a lány. Felvett egy bugyit, egy ujjatlan, aprócska topot meg egy rövid vászonszoknyát, és Chester keresésére indult. Remélte, hogy a férfi itthon van és tudnak beszélni a tegnap estéről. J tisztán akart látni, akármennyire is fájó dologgal kell esetleg szembesülnie. A lány belesett minden szobába, de sehol senki. Lement a konyhába, megivott egy üveg ásványvizet, amikor zajt hallott, amiből rájött, hogy merre is van Chester. A lány vett egy mély levegőt és óvatosan benyitott a szobába. Nem is, inkább terem volt. Egy kisebb moziterem, óriási kivetítővel és szuper hangzással. Chester az egyik fotelben ült, a lábait az előtte lévő fotel háttámláját nyugtatta és egy filmet nézett.
Chester agyában egymás után születtek a dallamok, ahogy nézte a filmet. Fasza lesz – gondolta magában a férfi, majd az órájára nézett. Jemina vajon alszik még? Vagy már felébredt? A férfi elhatározta, hogy még megnézi a következő jelenetet, aztán felmegy J-hez. Egy perc múlva azonban rájött, hogy a lány ott van a szobában. Lehalkította a filmet és várta, hogy J mit fog mondani.
- Szia – köszönt a lány halkan, bátortalanul, Chester alig hallotta a hangját. – Nem zavarlak? Ha akarod, kimegyek…
- Gyere, ülj le – intett a férfi a maga mellett lévő fotel felé. J lassan odament és leült a fotelba. Felhúzta a lábait és összekucorodott. Nem mert Chesterre nézni. Percekig csak hallgattak, aztán Chester megállította a filmet.
- Mi az a bumm-tequila? – kérdezte, mire J összerezzent és továbbra sem nézett a férfira.
- Hát…4 cent tequilát öntesz egy pohárba, arra pezsgőt, ráütsz a pohár tetejére, amitől a cucc felhabzik, és úgy kell meginni…Én 6 cent tequilával kezdtem…azt hiszem…
- Szörnyen hangzik.
- Az is.
- Jemina, úgy érzed, hogy én csak kihasznállak téged? – szegezte a lánynak a kérdést Chester. – Hogy csak az ágyban kellesz nekem meg hogy a fiúkra vigyázz?
A lány végre a férfira nézett.
- Ezt miből gondolod?
- Tegnap Kat ezt vágta a fejemhez. És attól félek, hogy te mondtad neki.
- Nem. Én nem mondtam neki semmi ilyesmit. Viszont ő így látja.
- Hogy? Mit?
- Azt látja, hogy a srácok sokat vannak velem, akkor is, ha te nem vagy itthon. És azt is látja, illetve hallja, hogy…mi…izé…hogy mi rengeteget szeretkezünk...viszont soha nem megyünk el sehová kettesben. Se moziba, se vacsorázni, se táncolni, se hozzá, se Chrishez, se Mike-ékhoz vagy bármelyik sráchoz a bandából…szóval hogy én állandóan itthon ücsörgök, te pedig intézed a dolgaidat. Katnek ez úgy tűnik, mintha nem… - J elharapta a mondat végét.
- Mintha mi? Folytasd. Itt az ideje, hogy megbeszéljük a dolgainkat. Szóval Kat mit gondol?
- Azt gondolja, hogy te nem mersz engem felvállalni a nyilvánosság előtt. És…és néha én is úgy érzem, hogy…hogy szégyellsz engem… - hajtotta le a fejét J.
- Tessék? Hogy én szégyellek téged?
- Ne érts félre. Nem akarok melletted szerepelni az újságokban meg képeken meg mindenhol. Nem hiányzik. És imádom a fiaidat, ezt nagyon jól tudod, szeretem, ha itt vannak. Nem érzem őket tehernek. De… nekem az hiányzik, hogy néha kettesben legyünk. És nem csak akkor, amikor szeretkezünk. Nem kéne semmit csinálnunk, elég lenne, ha például kiülnénk a partra és csak néznénk a vizet. Vagy nézhetném, ahogy dolgozol. Vagy…bármi. Hiányzol nekem. Tudom, hogy rengeteg dolgod van és meg is értem. Ez az életed. Csak egy kicsivel több figyelmet kérek tőled…
- Ezért borultál ki Rihanna miatt is?
- Egyrészt igen. Másrészt meg…na jó, bevallom, hogy meg tudtalak volna ölni mindkettőtöket, amikor megláttam, hogy vigasztalni kezded. Aztán annyira…elbizonytalanodtam…nem tudom…féltem, hogy megfog magának, hogy…elbűvöl…
Chester J álla alá nyúlt és maga felé fordította a lány arcát.
- Jemina. Drága, figyelj rám. Nem akarok semmit attól a lánytól. Rendben? Higgy nekem. Én téged szeretlek, szívem minden dobbanásával. És sajnálom, ha elhanyagolva érzed magad. Tudod, amikor elkezdek valamin dolgozni, hajlamos vagyok elfelejtkezni a világról és nem veszek észre dolgokat. Beszélni fogok Talindával, hogy…
- Ne! Nem szeretném, ha azt hinné, hogy…
- De, beszélni fogok vele. És ő meg fogja érteni, mert vele is átestem ezeken a dolgokon, és azt hittem, tanultam belőle. Ezek szerint nem. Talinda szeret téged, úgyhogy nem lesz gond. Nem fogja azt hinni, hogy nem szereted a srácokat. A másik dolog pedig…
- Melyik másik? Már azt sem tudom, miket hordtam össze – mosolyodott el J és közelebb húzódott Chesterhez.
- Hát…a szexes dolog.
- Mi van vele?
J felkelt a fotelból. Leült Chester elé a földre és a férfi combjára fektette az arcát.
- Mit csinálsz, drága? Ne ücsörögj a lábam előtt.
- Szeretnék minél közelebb lenni hozzád, de a fotelban nem férünk el, ezért ültem ide – mondta J és megsimogatta Chester lábát. Érezte, hogy a férfi izmai megfeszülnek, majd a férfi a hóna alá nyúlt és felhúzta magához. Így J a férfi előtt állt. Chester a lábai közé húzta J-t, mire a lány felsóhajtott és beszélni kezdett.
- Ne haragudj rám, amiért így kibuktam. Meg sem vártam, hogy mit mondasz, azonnal a legrosszabbra gondoltam. Szeretlek. Olyan nagyon szeretlek. Sokszor úgy érzem, már nincs is saját személyiségem, annyira függök tőled. Mint egy drogos.
- Nem. Én tudom, hogy milyen az, ha az ember drogfüggő. Kis adaggal kezdődik, aztán egy idő után egyre több és több kell a mámorhoz. Aztán már nem a mámorhoz kell az anyag, hanem ahhoz, hogy ne érezd magad szarul. De térjünk vissza a szexhez. Mármint elméletben – tette hozzá, de a keze önkéntelenül is simogatni kezdte J combjait.
- Igen?
- A mi kapcsolatunk nem erről szól. Ugye, Jemina? Nem a szexről szól. Érzelmekről. Szerelemről. Szeretetről. Ragaszkodásról.
J bólintott. Mélyen Chester szemébe nézett.
- Szeretlek. Nagyon. Soha nem éreztem ilyet senki iránt. De…azért az sem mellékes, hogy fergeteges élmény veled a szex. Soha nem gondoltam volna. Bárhol, bármikor, bármit megtennék neked. Érted.
- Ez igazán megnyugtató – mosolyodott el Chester, majd vett egy mély levegőt, amikor J megfogta a kezét és behúzta a szoknyája alá. – Drága, épp most beszéltünk róla, hogy nem szerelmeskedhetünk állandóan…
- Nem. Tévedés. Nem erről beszéltünk. Én arról beszéltem, hogy oltári jó veled. Szeretem az érintésedet. Szeretem, ahogy hozzám érsz, ahogy simogatsz, ahogy rám nézel. És szeretek hozzád érni. Imádom a bőrödet, az illatodat, a…mindenedet. Megveszek tőled. Megveszek érted – mondta J halkan, majd egy hirtelen mozdulattal Chester ölébe ült.
- Milyen filmet néztél, Chester? – kérdezte tőle suttogva, miközben kényelmesen elhelyezkedett a férfi ölében. Chester felszisszent, amikor J „teljesen véletlenül” olyan közel ficánkolt hozzá, hogy a férfi megérezte a lány forróságát.
- Basszus, Jemina. Ne már. Ez…
- Mi a baj? Szóval…milyen filmet néztél?
- A srácokkal a Transformers 2. részének a zenéjén dolgozunk…
- Áááááááá, ez tök jó! Imádtam az első részt, főleg Űrdongót meg azt a dögös Chevy Camarót, amivé átalakult! Juj, de izgi! És hogy haladtok a zenével?
- Úgy érzem, én mára befejeztem. Más dolgom akadt – mondta Chester és J szoknyája alá nyúlva megragadta a lány fenekét. Az arcát a lány mellkasára fektette.
- Drága…annyira sajnálom.
- Mit sajnálsz?
- Már megint…basszus. Esküszöm, el kéne mennem valami pszihomókushoz. Az előbb beszéltük meg, hogy a kapcsolatunk nem csak a szexről szól. És én mégis arra vágyom. Már megint arra vágyom, hogy együtt lehessek veled.
- Indítsd el a filmet – suttogta J a férfi fülébe -, én addig bezárom az ajtót, mert tutira ránk fog valaki nyitni. A telefonod itt van?
- Nincs – rázta meg a fejét Chester, majd leemelte J-t az öléből. A lány kisétált a szobából. Chester keresett egy másik filmet és épp el akarta indítani, amikor megérezte a háta mögött J-t. A lány hátulról átölelte a derekát és szorosan hozzábújt. Így maradtak néhány percig, majd J előrenyúlt és elindította a filmet. Chester megfordult. Némán nézték egymást, aztán a férfi megcsókolta J-t, lágyan, finoman, gyengéden. A lány megfogta a kezét és a szoknyája alá húzta. Chester felnyögött, amikor megérezte a lány meztelenségét.
- Te…dög…megölsz… - suttogta halkan a lánynak, mire J elmosolyodott és egy mozdulattal megszabadult a szoknyától, majd a következő másodpercben a felsőjétől is. Ott állt meztelenül Chester előtt, és élvezte, ahogy Chester nézi. Látta, ahogy a férfin fokozatosan úrrá lesz a vágyakozás, és érezte, hogy a saját szívverése is egyre szaporább.
- Milyen filmet tettél be? – kérdezte, hogy egy kicsit elterelje a figyelmét arról, ami néhány perc múlva be fog következni, de nem sikerült. A pillantása Chester nadrágjára tévedt és a férfi szemmel látható vágya annyira felizgatta, hogy muszáj volt mély levegőt vennie. Lehúzta a férfi pólóját és simogatni kezdte Chester felsőtestét, minden négyzetcentiméterét. Csókokkal halmozta el a férfi nyakát, vállát, mellkasát, közben a derekát simogatta. Chester a nadrágja után nyúlt, de J lefogta a kezét.
- Majd én. Szeretnélek levetkőztetni. Szóval…milyen filmet tettél be? – kérdezte a lány, miközben a keze a férfi fenekére csúszott és közelebb húzta Chestert.
- Ööö…a…
- Ez egy új film? – nevetett fel J halkan, majd lassú mozdulatokkal kicsatolta Chester övét és kigombolta a nadrágját. – Szóval? Melyik film ez?
Chester csak a lány érintésére koncentrált. Érezte, hogy a pulzusa az égben van, pusztán a gondolattól, hogy nemsokára együtt lesznek. Aztán amikor J lehúzta róla a nadrágot és becsúsztatta a kezét az alsónadrágjába, a férfi kezdte elveszíteni a fonalat.
- Jemina…lövésem sincs már, hogy mit indítottam el…nem is érdekel…kérlek…
- Imádom Calvin Klein-t – vágott közbe a lány -, de jobban szeretem, amikor nincs rajtad – vette le Chesterről az alsónadrágot. A férfi felszisszent, amikor J megérintette a férfiasságát. Megfogta J kezét és magához húzta a lányt. Ahogy összeért az ágyékuk, egyszerre nyögtek fel. Chester végigcsókolta a lány testét, aztán a lány lehúzta a férfit a puha szőnyegre és ő következett. Kényeztette a férfi testének minden pontját és Chester totálisan kikészült, azt sem tudta, hol van. A korábban lezajlott beszélgetés mintha valami gátat szakított volna át mindkettejükben, és innentől kezdve nem volt megállás. Az élvezet olyan magas fokára juttatták egymást, hogy az ájulás kerülgette őket. A közösen, egyszerre elért, eget rengető kielégülés után csak feküdtek a földön és próbáltak magukhoz térni.
- Szeretnék egy tetoválást – szólalt meg hirtelen J, miközben az ujja hegyével finoman végigsimított a Chester mellkasán található mintán. – Megengeded?
- Drága, a te testedről van szó, a te bőrödről. Azt csinálsz, amit akarsz. Nem kell engedélyt kérned tőlem.
- De szeretném tudni, hogy tetszene-e neked, ha varratnék magamra valamit Kattel.
- Hát…
- Szóval inkább ne. Oké.
- Hadd fejezzem be – mondta Chester és felkönyökölt. Végignézett J-n, ahogy meztelenül fekszik a földön. – Szóval ha csináltatnál…arra ezer százalék, hogy beindulnék…és nem tudnál leállítani…
- Húha- mosolyodott el J -, akkor vigyáznom kell. Lehet, hogy nem is csináltatok, hihi. Ennél többet már nem bírok teljesíteni…
Chester megcsókolta a lányt és a szájába suttogott:
- Azt csinálsz, amit akarsz, én így is, úgy is szeretlek. De arra készülj fel, hogy ha tetoválásod lesz, akkor még ennél is többször meg foglak kívánni. És mit szeretnél csináltatni?
- Még nem tudom, majd kitalálom. Legyen meglepetés, oké?
- Kíváncsian vá…
- Chester, Jemina, itt vagytok? Hahó!