J 5.

5.

A zene dübörgött, J pedig egymás után döntötte magába a tequilát. Nem volt részeg. Fiatal kora ellenére nagyon bírta az alkoholt, az egy üveg tequila meg se látszott rajta. Legfeljebb annyival volt másabb, hogy felszabadultabban viselkedett. Kirángatta Katet a táncparkettre és ropni kezdték. Jó kis zene szólt, pörgős, de táncolható rock. A két lány vihogva összekapaszkodott és úgy táncoltak. Nemsokára csatlakozott hozzájuk Thora és Sean is, és J-nek akaratlanul is Chester jutott eszébe. Keresni kezdte. Hiányzott neki. Amikor hallotta a férfit énekelni és zongorázni nem sokkal korábban, teljesen kiakadt. Úgy érezte magát, mint akit letaglóztak. Még egyszer látni akarta, mielőtt hazautazik innen Los Angelesbe. Kat füléhez hajolt és belekiabált:
- Figyi, szivi, én most megpattanok. Meg kell keresnem. Muszáj.
Kat vigyorogva bólintott, J pedig odaintett Thoráéknak és otthagyta őket a táncparketten. Elindult. Maga sem tudta, merre menjen. Az asztalok között sétált, majd a bárpult felé vette az irányt. Sehol sincs. Lehet, hogy nem maradt itt a bulin – keseredett el a lány. Hogy lehetek ekkora hülye? Hogy lehetek ilyen naiv és buta? Miért hiányzik? Miért érzem azt, hogy kell nekem? – tette fel magának J a kérdéseket és szerette volna, ha tudna rájuk válaszolni. Kiért egy keskeny folyosóra, aminek az egyik oldalán néhány ajtó volt, a másik felén pedig egy lépcső. J felment és egy tetőteraszt látott. Megállt a teraszra vezető ajtóban, mert látta, hogy egy magányos alak támaszkodik a korlátnak és cigizik. Azonnal tudta, hogy ki az. A szíve vadul feldobogott.
Chester mélyet szívott a cigarettából és elgondolkozva fújta ki a füstöt. Amikor a színpadon zongorázott, látta J-t az asztalánál ülni. Látta, hogy milyen hatást vált ki a zenéje a lányból. Ennek örült. A lány arcán őszinte megrökönyödés és szívből jövő csodálat látszott, amit Chester már régen tapasztalt. Aztán elkezdődött a buli pörgősebb része, Chester pedig kijött a teremből. Most nem volt kedve bulizni, inkább feljött ide és rágyújtott. Hirtelen megérezte, hogy nincs egyedül. Hátrafordult és észrevette J-t, aki az ajtónak támaszkodva figyelte. Chester eldobta a cigit és a lány felé indult, de az visszahúzódott az ajtóból. A férfi néhány gyors lépéssel utána sietett és belépett a folyosóra. J a falnak dőlve várta. Chester lelassította a lépteit. A lány pedig csak nézte. Néhány másodperccel később ott álltak egymással szemben és némán bámulták a másikat. J rekedten megszólalt:
- Szia, Chester.
- Szia, J.
- A nevem Jemina Miya. És tequilát ittam. Sokat. De nem vagyok részeg. Tudom, hogy mit teszek és tudom, hogy mit akarok – mondta a lány és végig a férfi szemébe nézett.
- És mit akarsz? – ment bele Chester a játékba, és közelebb lépett. Érezte a lány testéből áradó meleget, érezte a parfümje illatát. De a legintenzívebben azt érezte, hogy J akarja őt. Legalább annyira akarja, mint ő a lányt. Felemelte a kezét és megsimogatta a lány arcát, ami forró volt.
- Mit akarsz? – kérdezte megint, de most közelebb hajolt J-hez és közvetlenül a fülébe suttogott. A lány megborzongott és elfelejtette azt a mondatot, amit az előbb szépen kigondolt.
- Franc. Mégsem vagyok józan. Piszkos gondolatok járnak a fejemben…
- Mint például? – Chester teljesen beindult erre a mondatra. Érezte, hogy a vér az alsóbb testtájába özönlik és szorítani kezdte a nadrágja. J hirtelen megragadta a felsőrészét, közel rántotta magához és keményen megcsókolta. Szinte harapta Chester száját, a férfinak pedig nem kellett több. Nekinyomta a lányt a falnak és visszacsókolta. A nyelvük vad táncot járt és a kezük sem tétlenkedett. J benyúlt Chester pulóvere alá és simogatni kezdte a férfi hátát, az oldalát, a mellkasát, Chester pedig becsúsztatta a kezét a lány felsőrésze alá. Hallotta J nyögését, amikor hozzáért a melléhez, és ettől még jobban felpörgött. Olyan vad és emésztő vágyat érzett, mint még talán soha életében. Amikor pedig betévedt a keze J rövid szoknyája alá, tudta, hogy nem fog tudni megállni, mert a lány harisnyatartót viselt, ez pedig Chester gyengéje volt. Végigsimított J combján, majd az ujjait a lány bugyijához csúsztatta és simogatni kezdte. A lány hátravetette a fejét és halkan felsóhajtott, majd megfogta Chester kezét.
- Ne. Még ne.
Fordult egyet és most Chester dőlt a falnak. J odalépett elé és megcsókolta először a száját, aztán a nyakát. Kezével közben folyamatosan simogatta a férfit. Chester érezhető vágya annyira felszabadított benne minden gátlást, hogy habozás nélkül belenyúlt a férfi nadrágjába, mire Chester felnyögött.
- Jemina…
- Mondd…- suttogta a lány két csók között.
- Hagyjuk abba, mert bárki jöhet…Én nem akarok veled így…
J egy pillanat alatt feleszmélt a vágy okozta kábulatból.
- Hogy mi? Nem akarsz? Velem? Így? Hogy? Nem, ne is válaszolj – lépett hátrébb a lány. – Akkor félreértettem mindent, de főleg téged.
- Várj – ragadta meg Chester a lány karját és fordított rajta egyet, így megint J állt a fal mellett. Szabadulni próbált, de a férfi nem engedte.
- Jemina…nézz rám…
- Minek? Hülyét csináltam magamból, megint lejárattam magam előtted. Nem tudok a szemedbe nézni, inkább engedj el, amíg van bennem egy kis tartás.
Chester a lány álla alá nyúlt és kényszerítette, hogy ránézzen. J megszédült a férfi szeméből áradó vágytól.
- Szeretnék veled lenni. Ha tudnád, mennyire. De nem itt és nem így. Higgy nekem, kérlek. Érzed, mennyire akarlak? – kérdezte Chester, azzal megfogta a lány kezét és a nadrágjához vezette. J a tenyere alatt érezte Chester kemény férfiasságát és elakadt a lélegzete. Hihetetlenül izgató volt ez az érzés. Önkéntelenül mozgatni kezdte az ujjait és látta Chesteren a hatást: a férfi pupillája kitágult, egyre nehezebben vette a levegőt és összeszorította a száját. Aztán kissé nyersen megszólalt:
- A francba, nem érdekel! Most azonnal érezni akarlak, simogatni, csókolni, lerántani a bugyidat és keményen, gyorsan dugni egyet! Jemina, én nem vagyok ilyen, de most annyira…
- Ne beszélj már, csak csináld – szólt közbe a lány. Oldalra nyújtotta a karját. – Figyelj csak! A víz elmos minden gátat… - azzal villámgyorsan a feje mellett lévő gombra csapott. A plafonon lévő esőztetőkből ömleni kezdett a víz, mintha tűzriadó lenne. Ők pedig egymásnak estek. J villámgyorsan kigombolta Chester nadrágját és ismét benyúlt az alsónadrágjába, a férfi ujjai pedig már a bugyija alatt jártak és úgy kényeztették a lányt. Közben pedig zuhogott rájuk a víz. Chester nekidöntötte a lányt a falnak, majd letérdelt előtte. Simogatni kezdte a combjait, először kívülről, aztán a belső oldalukat cirógatta az ujjaival, majd a szájával és a nyelvével is végigkövette ezt az utat. A ruhájuk teljesen átázott, így nem volt túl egyszerű dolga, amikor le akarta venni J szoknyáját. A lány hirtelen megfogta a kezét és felhúzta magához.
- Vedd le a felsődet, mert végig akarom csókolni az összes szexis, vadító tetoválásodat – kérte meg Chestert, a férfi pedig gyorsan megszabadult a pulóverétől. J megcsókolta Chester száját, aztán beleharapott a nyakába, majd haladt egyre lejjebb. Épp a köldökével ismerkedett meg közelebbről, amikor elállt az esőztető szerkezet. Néhány pillanat múlva pedig hangok szűrődtek fel a lépcső aljáról:
- Legutoljára errefelé láttam.
Chester egy pillanat alatt kijózanodott abból az óriási vágyból, amit J iránt érzett. Megállította a lány mozdulatát és gyorsan megigazította J ruháját. Mennyire gyönyörű – állapította meg magában a férfi, ahogy a lányra nézett. J a falnak dőlt, a szája félig nyitva és olyan tekintettel bámult rá, hogy Chester azt hitte, belepusztul a vágyakozásba. Hirtelen megszólalt egy női hang:

- Na végre! Azt hittem, elvesztél! Merre jártál, drágám?

J 4.

4.

- Ne csináld, J. Kérlek, ne menj haza.

- Ne haragudj, Kat. Muszáj.

- De miért?

Másnap reggel Kat ébresztette J-t egy bögre kávéval. Leült az ágy szélére és a barátnőjét nézte. A lány rosszul aludt. Végigálmodta az egész éjszakát. Chesterrel. És amikor felébredt, még biztosabb volt abban, hogy haza kell mennie.

- Miért? – kérdezte tőle Kat ismét, mire J megvonta a vállát.

- Csak. Félek, hogy hülyeséget fogok csinálni és inkább…

- Inkább elmenekülsz. Még egyszer kérdezem: miért?

- Baszki, Kat! Állandóan rá gondolok! – szakadt ki J-ből. – Nem is ismerem. Nem tudok róla semmit. Fogalmam sincs, milyen ember! És mégis körülötte forognak a gondolataim és együtt akarok lenni vele! Ez nem normális! Egy vadidegen pasi nem ébreszthet bennem ilyen gondolatokat…

- Most Chesterről beszélsz? – adta az értetlent Kat, és J felsóhajtott.

- Igen. Róla beszélek. Te tudsz róla valamit azon kívül, hogy övé a Club Tattoo? És azon kívül, hogy jól leégtem előtte? Anyám. De ciki volt.

- Szerintem jól jött ki a dolog – mosolygott Kat, amikor felidézte Chester arcát.

- Szóval mit tudsz róla?

- Nem ismerem, csak azt tudom, hogy van egy zenekara, a Linkin Park. Meg hogy elvált. Van négy fia…

- Miiii? Na jó, nekem ennyi elég is volt. Add ide a kávémat, összepakolok és már itt sem vagyok – mászott ki az ágyból J. Négy gyerek. Na szép. Nem mintha J nem szerette volna a gyerekeket. Imádta őket, sokszor kérték meg a családos ismerősei, hogy legyen gyerekfelvigyázó. Négy gyerek.

- Jesszusom! Négy fiú. Termékeny a pasi – röhögte el magát J és jobb lett a kedve, de még mindig menni akart.

- Csak annyit kérek, hogy a ma esti buliba még gyere el velünk, utána azt csinálsz, amit akarsz, jó? – kérte Kat és J nem tudott neki nemet mondani. Lezuhanyozott, felöltözött, elszürcsölte a kávét és Kattel visszamentek a standokhoz. Kat ott maradt a saját részlegén, J pedig elindult körbenézni. Észre sem vette, hogy a Club Tattoo-nál kötött ki. Elvigyorodott, amikor meglátta a tegnapi pasit. Odament a férfihoz, gyorsan a zsebébe nyúlt és előkapott egy tízdollárost.

- Hali. Ez a tiéd. De ha legközelebb találkozunk, jössz egy húszassal.

- Oké, benne vagyok – mosolygott Sean, közben óvatosan meglökte a feleségét. Thora épp dolgozott, így először mérges volt a férjére. Aztán látta, hogy Sean mit akar mutatni. Illetve kit. Thora igyekezett nem feltűnően megnézni a fiatal lányt, aki intett egyet és szemlélni kezdte a kiállított piercingeket. Hű. Hát meg kell adni, Chesternek jó az ízlése – állapította meg magában Thora. Ő még nem látott ilyen szép lányt. Kávébarna bőr, mandulaformájú sötétbarna szemek, göndör fekete haj. Kicsi, vékony, kecses. Egzotikus. Szép. És fiatal, talán 20 éves lehet. És nagyon jó a felsője. Thora a tettek mezejére lépett.

- Szia. Thora Dowdell vagyok – szólította meg a lányt.

- Szia.

- Kérdezhetek tőled valamit? Hol vetted a felsőrészedet? Eszméletlenül jó.

J elmosolyodott.

- Én terveztem és én is csináltam meg.

- Tudnál nekem is csinálni hasonlót? Persze ha nem gond.

- Nem, dehogy. Nagyon szívesen. De hogyan tudjuk megoldani? Én Los Angelesben lakom.

- Én pedig itt Arizonában, Tempe-ben. Figyelj, add meg a számodat és ha vége ennek a rendezvénynek, felhívlak és megbeszéljük.

- Nekem megfelel.

J felfirkantotta a nevét és a telefonszámát egy darab cetlire, megköszönte Thoráék kedvességét és továbbment. Thora győzedelmesen felmutatta a hüvelykujját Sean-nak. Az első lépés megvolt. Már csak azt kell kitalálniuk, hogy Chester és J hol találkozzanak. Erre pedig Kat adta a kezükbe a megoldást, ugyanis üzent Thorának, hogy J ott lesz az esti bulin.

Chester készülődött. A rendezvényszervezők megkérték, hogy a buli előtt adjon elő néhány dalt a többi fellépő előtt. A férfi egy zongorát kért csak, más kíséret nem kellett neki. Szeretett zongorázni. Imádta a zenét. A családján kívül az volt neki a legfontosabb. Vajon a lány eljön? Szeretném látni még egyszer, hátha tudunk beszélni – reménykedett a férfi. Öltözni kezdett. Felvett egy hosszú ujjú fekete felsőt, egy fekete nadrágot meg egy fekete-fehér, kézzel készített DC cipőt, amit a barátja és zenésztársa, Mike Shinoda tervezett. Belenézett a tükörbe. Remélem, J-nek tetszeni fog a szerkóm. Már ha ott lesz – gondolta Chester, aztán hangosan megszólalt.

- Hülye vagy, Bennington. Itt állsz a tükör előtt 33 éves fejjel és azon gondolkozol, hogy a ruhád tetszeni fog-e egy idegen lánynak, akinek még a rendes nevét se tudod.

A férfi beintett a tükörképének, bezárta a szobaajtót és elindult.

J is menetkész volt. Nem volt túl sok kedve menni, de megígérte Katnek. Felvett egy saját készítésű felsőt, rövid szoknyát, harisnyát és hosszú szárú csizmát. A sminkjével nem foglalkozott túl sokat, egy kis alapozó meg szempillaspirál és szájfény. Kritikus szemmel nézegette magát a tükörben és arra gondolt, vajon Chesternek tetszene-e a ruhája és ő maga.

- Hülye vagy, J. Itt állsz a tükör előtt és azon gondolkozol, hogy a ruhád tetszeni fog-e egy idegen pasinak, akinek csak a nevét tudod.

Kinyújtotta a nyelvét a tükörképére, majd szólt Katnek, hogy indulhatnak. Egymásba karolva léptek ki a szállodába és elindultak a buliba. Amikor odaértek, még nem volt túl nagy tömeg, így a színpad előtt találtak maguknak egy nagyon jó asztalt. Nem messze tőlük a Club Tattoo-sok ültek, J mosolyogva odaintett nekik.

- Ismered őket? – kérdezte Kat.

- Thora elkérte a számomat, mert tetszett neki a fölsőm és megkért, hogy tervezzek neki is.

- Aha, értem – bólintott Kat. – Mit iszunk? Bulizni akarok.

- Én tequilát kérek. Jó sokat. Mindjárt egy egész üveggel. És sok-sok narancsot hozzá. Ha már buli, akkor buli! – nevetett fel J és összecsapta a tenyerét Kattel. Megrendelték az italt, amit a pincér gyorsan ki is hozott. Az első pohár hamar lecsúszott és J érezte, hogy felenged benne a tegnap óta lappangó feszültség. Jókedvűen beszélgetett Kattel, amikor lekapcsolták a lámpákat. Egy árva fénycsóva világította meg a színpadon álló zongorát és az előtte ülő férfit. Egy fiatal, tetovált, piercinges műsorvezető jött fel a színpadra:

- Jó estét mindenkinek! Mielőtt kezdetét venné a pörgős, állati klassz, vad buli, hallgassatok meg egy kis bemelegítést Chester Benningtontól.

J kezéből majdnem kiesett a tequilás pohár. Anyám. Zenélni fog. Zongorázni fog. J imádta a zongorás pasikat. Na ez kell még nekem – gondolta. Aztán minden kiesett a fejéből, mert Chester leütötte az első hangot a zongorán és énekelni kezdett. 2 perc múlva J tudta, hogy elveszett. A dal, a pasi, a hangja…Teljesen kész volt.